Eldől az EU és a NATO sorsa: vasárnap minden szem erre a három országra szegeződik

A kontinens jövőjét is meghatározzák majd az eredmények.

Mindenki az amerikai elnök kegyeit keresi.
Románia és Lengyelország jobboldali elnökjelöltjei, George Simion és Karol Nawrocki, megfogadták, hogy szembeszállnak Brüsszel politikájával, és szorosabb kapcsolatokat építenek Donald Trump Amerikájával.
George Simion, a romániai választások éllovasa, és Karol Nawrocki, a lengyel jobboldal elnökjelöltje közös választási kampánygyűlésükön bejelentették
egy „pro-MAGA” szövetség létrehozásának terveit
– így jellemezte a kezdeményezést Simion a Lengyelországban tartott közös rendezvényen.
Mindkét országban vasárnap tartanak elnökálasztást. Lengyelországban az első fordulót rendezik, míg Romániában Simion és Nicușor Dan bukaresti főpolgármester között dől el a második forduló.
Simion kedden, Nawrocki támogatására tartott zabrzei gyűlésen kijelentette, hogy visszafordítaná azt, amit „Európa Amerika-ellenes változásának” nevezett. Simion az amerikai elnököt „nem csupán egyszerű személynek, hanem a szabadság szimbólumának” nevezte.
Nawrocki, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje gyűlésen Nawrocki megfogadta, hogy „nem hagyja, hogy az EU és Lengyelországot és Romániát tartományokká fokozza le.”
A gyűlést követő napon az American Conservative magazinnak nyilatkozva Simion kijelentette, hogy Nawrockival együtt „két pro-MAGA elnökként elkötelezhetik magukat az Egyesült Államokkal való partnerség újjáélesztésére.” Hozzátette, hogy megválasztása esetén „a Trump-kormánnyal folytatott kétoldalú tárgyalásokra helyezné a hangsúlyt.”
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök közötti szoros kapcsolat már évek óta az európai politika egyik meghatározó eleme, amely a magyar kormányfő számára jelentős geopolitikai tőkét biztosít.
A romániai és lengyelországi elnökválasztások jelöltjei, George Simion és Karol Nawrocki ugyan próbálják felvenni a versenyt Orbánnal a Trump-közeli szövetséges szerepéért,
de jelentős hátrányban vannak a magyar miniszterlnök tapasztalata és politikai súlya mögött.
Orbán Viktor már jóval Donald Trump 2016-os megválasztása előtt elkezdett olyan politikai narratívát építeni, amely összecseng a republikánus vezető értékrendjével: nemzeti szuverenitás, migrációellenesség, valamint a globális elit és a liberális intézmények kritikája.
Az első jelentős találkozójuk 2019-ben volt, azóta a két vezető közötti kapcsolat szorosabbá vált, amit bizonyítanak a rendszeres telefonbeszélgetések, valamint Orbán látogatása Trump floridai rezidenciáján 2024-ben, a második amerikai választási győzelme előtt. Trump győzelmét követően a magyar miniszterelnök az elsők között volt, aki telefonon gratulált az amerikai elnöknek még a választás éjszakáján.
Orbán számára a Trump-kapcsolat nemcsak diplomáciai előnyöket hozott, hanem lehetőséget arra is, hogy magát az európai jobboldal vezetőjeként pozicionálja. A magyar miniszterelnök sikeresen használta ki Trump „America First” politikáját, hogy
Magyarországot a nemzeti érdekeket előtérbe helyező államok élharcosává tegye.
Ez a stratégia különösen hatékony volt az Európai Unióval folytatott konfliktusokban, ahol Orbán gyakran Brüsszel centralizációs törekvéseit kritizálja, miközben az Egyesült Államokkal való kétoldalú kapcsolatokat részesíti előnyben.
Ezzel szemben George Simion és Karol Nawrocki csak most kezdik építeni kapcsolatukat Trump Amerikájával.
Mindkét jelölt számára kulcsfontosságú, hogy Trump támogatását megszerezzék, hiszen ez nemcsak diplomáciai, hanem belpolitikai előnyöket is hozhat, különösen az EU-val szembeni konfliktusokban.
A május 18-i választások kimenetele döntő lépés lehet számukra, ám Orbán Viktor még sokáig meghatározza majd a Trump-szövetségesek versenyét Európában. Orbán Viktor több mint egy évtizedes tapasztalata, kiterjedt kapcsolati hálója és politikai stabilitása miatt egyelőre felülmúlhatatlan a Trump-közeli európai vezetők között.
Ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök szintjére érjenek, nemcsak választási győzelemre, hanem stratégiai kapcsolatépítésre és nemzetközi hitelességre is szükségük lesz. Ezekkel egyelőre pedig csak a magyar miniszterelnök rendelkezik a három politikus közül.
Az EU és a NATO sorsa forog kockán
Május 18-a igazi választási „szuper vasárnap” Európában, hiszen három országban – Romániában, Lengyelországban és Portugáliában – is fontos választásokat tartanak. Romániában a jogállami kérdések is kiemelten szerepelnek, miközben az Európai Unió vezetése, élén a Néppárttal mélyen hallgat. A választások nemcsak az érintett országok belpolitikáját befolyásolhatják, hanem az Európai Unió és a NATO egységét is próbára tehetik. Romániában a szélsőjobboldal esetleges győzelme az európabarát irányvonalat veszélyeztetheti, Lengyelországban a liberális és nemzeti-konzervatív erők közötti harc dőlhet el, míg Portugáliában a politikai stabilitás a tét. A választási eredmények fényében kirajzolódhat, hogy a nacionalista és euroszkeptikus mozgalmak tovább erősödnek-e, vagy a mérsékelt, nyugatbarát erők képesek lesznek visszaszorítani őket.
Nyitókép forrása: ZOLTAN FISCHER / X ACCOUNT OF HUNGARY'S PRIME MINISTER VIKTOR ORBAN / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A kontinens jövőjét is meghatározzák majd az eredmények.
***