Közelít a tél – az orosz csapások magukban hordozzák az ukrán nukleáris katasztrófa veszélyét

Nyitóképen az enerhodari erőmű Nikopol felől nézve. Fotó: ED JONES / AFP

A Foreign Policy nemrég arról írt, hogy Oroszország rakétatái nukleáris összeomlással fenyegetik Ukrajnát. Az összeálltásban arra hívták fel többek között a figyelmet, hogy Ukrajnában a fokozódó összecsapások és rakétatámadások ismét veszélybe sodorják az ország működő atomerőműveit. 

Mint fogalmaztak, Oroszország hónapok óta súlyos sortüzekkel támadja az ukrán erőműveket, az átviteli hálózatot és az alállomásokat. Valószínűleg ez a válasz arra, hogy a Biden-kormányzat nemrégiben engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákat lőjön ki Oroszországra, majd zöld utat adott az amerikai gyártmányú gyalogsági aknák fogadására és telepítésére is. Az ukrán energiarendszerre mért orosz drón- és rakétacsapások most komoly veszélybe sodorták a tőlük függő három atomerőművet Hmelnyickijben, Rivnében és Dél-Ukrajnában.

„Egyértelmű, hogy Oroszország a nukleáris katasztrófával való fenyegetést egy fontos katonai eszközként használja Ukrajna legyőzésére” – idézte a lap Shaun Burnie-t, a Greenpeace nukleáris szakértőjét. Burnie korábban a Guardiannek rámutatott, hogy 

Putyin célja a humanitárius katasztrófa előidézése

A Foreign Policy felidézte, hogy az oroszok hogy elmúlt telekhez hasonlóan, – túl a háború 1000. napján – megpróbálják megbénítani Ukrajna áramellátásának minél nagyobb részét, és ezzel magát az országot is. Putyin célja a „humanitárius katasztrófa előidézése” – jelentette ki Maxim Bevz, kijevi energetikai szakértő, aki elmondta, hogy maga is fűtés és áram nélkül él. 

 Szerinte a cél az, hogy megtörjék Ukrajna morálját, és minél több embert kényszerítsenek arra, hogy elhagyja az országot – írta a lap.

A cikkre Facebook-oldalán reagált Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő is. Míg Castel szerint a cikk szerzője azzal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, hogy az ukrán elektromos hálózatot érő támadások egyik előre nem látott következménye, egy nukleáris baleset lehet. Addig ő feje tetejére állította az összeállítás tézisét. A szakértő azt a kérdést tette fel, hogy

„Ebben az esetben, ami a szemünk előtt kibontakozik, az a közvetett atomzsarolás iskolapéldája” – jelentette ki.

Castel arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország nem támadja közvetlenül Ukrajna három megmaradt atomerőművét, viszont a hűtőrendszereket ellátó hálózat támadásával egy súlyos dilemma elé állítja Ukrajnát: 
1. Tovább működtetik az ország energiaellátásának a jelentős hányadát adó atomerőműveket, vállalva egy nukleáris baleset kockázatát.
vagy
2. „Hideg lezárással” leállítják az erőművek működését, ezzel téve lehetővé a reaktorblokkok fokozatos kihűlését, még mielőtt a hűtőrendszerek áramellátás hiányában felmondanák a szolgálatot.  

„A dilemma egyik szarvát egy atombaleset, a másikat az áramtermelő kapacitás jelentős részének a kiesése képezi” – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.

„Ha a feltételezésem helytálló, akkor Oroszország sokkal közelebb állhat az ukrán elektromos infrastruktúra megbénításához, mint azt a pusztán kvantitatív alapon végzett kockázatértékelések feltételezik” – írta Robert C. Castel.