Hisztéria est magistra vitae

Nyitókép: Képernyőkép / Pesti Srácok

„Az 2. világháborút követő években az amerikai külpolitika hisztérikusan félt attól, hogy Kína és (É-)Korea után sorban esnek el Dél-Kelet-Ázsia államai, és kerülnek szovjet befolyás alá egy helyi, kommunista kormány irányításával. A vietnámi háborút is emiatt nem voltak képesek elengedni, rettegtek, hogy Vietnám után az Indokínai-félsziget többi országa következik, aztán Malajzia, Indonézia, Burma és végül India is szovjetbarát, kommunista uralom alá kerül. Oktalan volt a félelem, de nem tanultak belőle, sőt. Ma ugyanettől rettegnek, csak Ukrajnától húzzák a vonalat Portugáliáig.

Az amerikai progresszió mindig furcsa képzeteket ébresztett a republikánusokban és a demokratákban egyaránt. Szentül meg voltak győződve róla, hogy a szélsőbalos, anarchoszindikalista egyetemi ifjúság szerelme Szovjetunió iránt megalapozott, Moszkva tényleg reális és vonzó alternatívát kínál a világ szabad országai számára. Ezért hol katonai erővel, hol diplomáciával, de legfőképpen gazdasági előnyökkel és izgalmas társadalmi mintákkal tartották a »keleti frontot«. Azonban, eltekintve az arab világ kurta-furcsa szocialista kísérleteitől, a volt indokínai gyarmatok világháborúban teljesen leharcolt lakosságán kívül csak a Nyugat lefizetett és/vagy hülye értelmisége és a hülye egyetemi ifjúsága rajongott a szovjet berendezkedésért. Utólag bölcs az ember, de ma nyugodtan kijelenthetjük: túlzott volt az ijedtség, felesleges volt 50 ezer fiatal amerikainak meghalnia a dzsungelben, a kommunizmus nem terjedt tovább Indokínánál. 

A miért a fontos, nem a hogyan. Azért nem terjedt tovább a kommunista fertőzés, mert Amerika sokkal vonzóbb volt minden épelméjű ember és épeszű társadalom számára, mint a szürke, csóró és erőszakos Szovjetunió. Amerika tett is azért, hogy vonzó legyen, gyakrabban forgatta a répát a botnál, amikor maga mellett érvelt. A botot csak akkor, mindig utólag vették elő, amikor egy-egy, kommunista puccskísérlet nyomán kitört polgárháborúba avatkoztak be. És ez így rendben is volt.”