A zsidó államnak jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a hágai bíróság szerint.
Fotó: AMIR COHEN / POOL / AFP
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteken kihirdetett véleménye szerint Izrael telepes politikája és a természeti erőforrások felhasználása a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot, Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.
A Nemzetközi Bíróság februárban tartott meghallgatást annak nyomán, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban. Izrael az 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet.
Az ENSZ hágai székhelyű bírósága pénteken ismertetett véleményében leszögezte:
„a telepesek átszállítása Izrael által Ciszjordániába és Jeruzsálembe, valamint Izrael jelenlétének fenntartása a megszállt területeken ellentétes a negyedik genfi egyezmény 49. cikkével”.
Naváf Szalám, a bíróság elnöke a vélemény felolvasásakor azt mondta: Izrael megsértette az egyezmény 49. cikkének hatodik bekezdését, amely kimondja, hogy a megszálló hatalom nem telepíthet be, vagy nem szállíthatja át polgári lakosságának egy részét az általa megszállt területre. Izraelnek a palesztin területeket érintő telepes politikája és vonatkozó intézkedései e területek nagy részének de facto annektálását jelenti. A bíróság megállapítása szerint Izrael szisztematikusan diszkriminálja a palesztinokat a megszállt területeken – hangsúlyozta. Az izraeli telepeket Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben a nemzetközi jog megsértésével hozták létre és tartják fenn – húzta alá.
A megszállt területen található természeti erőforrások felhasználása „összeegyeztethetetlen” a megszálló hatalom nemzetközi jogi kötelezettségeivel – emlékeztetett Szalám.
Közölte továbbá:
a bíróság véleménye szerint Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.
Az izraeli telepek a megszállt palesztin területeken illegálisak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és minden államnak kötelessége, hogy ne ismerje el jogszerűnek a megszállást, és ne nyújtson segítséget vagy támogatást a fenntartásához – mondta. Minden államnak együtt kell működnie az izraeli-palesztin konfliktus lezárása érdekében – tette hozzá a bíróság elnöke.
Az ügyben tartott februári meghallgatáson Rijád al-Malki, a Palesztin Nemzeti Hatóság külügyminisztere egyebek mellett azt monda: Izrael „gyarmatosító és apartheidpolitikát” folytat a palesztinokkal szemben. Az „új Közel-Keletet” bemutató izraeli térképeken nem szerepelnek palesztin területek, majd kiemelte:
a megszállással Izrael Palesztina teljes eltűnését és a palesztin nép elpusztítását kívánja elérni – hívta fel a figyelmet.
Izrael írásban küldte meg véleményét az eljáráshoz. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a közgyűlési határozat megszületésekor élesen bírálta a meghallgatást. Kijelentette: „a zsidó nép nem megszálló saját területén, így örök fővárosában, Jeruzsálemben sem, és nincs olyan ENSZ-határozat, amely el tudná torzítani ezt a történelmi igazságot”.
A Nemzetköz Bíróság 2004-ben véleményt adott ki arról, hogy izraeli akadályok felállítása Ciszjordánia területének jelentős része körül „ellentétes a nemzetközi joggal”. Megállapította azt is, hogy az izraeli telepek létrehozása a nemzetközi jog megsértését jelenti. Izrael a véleményt visszautasította.
Az eljárás elkülönül a Dél-afrikai Köztársaság által december végén indított ügytől, amelyben az afrikai ország annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin terrorszervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.
(MTI)
Sayfo Omar szerint Macron nem gondolja annyira komolyan a lépést, hogy a zsebébe is nyúljon miatt, vagy felrúgja a francia–izraeli gazdasági kapcsolatokat.
Az izraeli kormány 22 új zsidó telep létesítését engedélyezte a napokban azzal a nem titkolt szándékkal, hogy akadályozzák a palesztin állam létrehozását. Helyszíni riportunk a ciszjordániai helyzetről.
Az összes lépése közül nekik pont az nem tetszik, hogy szankcionálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
A progresszív ideológia hihetetlenül képlékeny, és nincs olyan belső ellentmondás, amellyel ne tudna együtt élni.
Az IDF jelenleg három fronton is harcol: a Gázai övezetben, Libanonban és Ciszjordániában, ahol megölték az Iszlám Dzsihád egyik parancsnokát.
Jahia Szinvar arra kérte a ciszjordániai Hamász-aktivistákat, hogy napi támadásokkal gyengítsék Izraelt. A parancs megosztást hozott a palesztin szervezetben.
Súlyos jogsértéseket tárt fel a fogyasztóvédelmi hatóság.
