Velencei turizmus: öt euró lesz a belépő
Belépőjegyet vezet be kísérleti jelleggel Velence áprilistól. Kérdés, hogyan fog hatni a velencei turizmusra.
Akik olcsó sört isznak a tengerparton, és otthagyják az üres üvegeket a homokba szúrt csikkekkel együtt – különösen a britekre vannak kiakadva a turistaparadicsomok.
Nyitókép: GettyImages/Marco Bottigelli
***
Terjedelmes cikkben írt a BBC arról, hogyan kezdtek különbséget tenni a legnépszerűbb turistaparadicsomok az érkező vendégek között. Jelesül
a Kanári-szigeteken még tüntettek is áprilisban a turisták ellen,
de a csúcsszezon közeledtével Barcelonában, Athénban, Malagában és másutt is felemelték a hangjukat a helyiek.
Mint a BBC rávilágít, „sok lakos egyre inkább az úgymond »jobb« turistákra vágyik”.
Olyanra, aki tiszteli a helyi kultúrát és a természetet, nem pedig olyanra, aki olcsó sört vedel a tengerparton, majd otthagyja az üres üveget a homokba szúrt cigarettacsikkjeivel együtt. Olyanra, aki nem utolsósorban pénzt költ a helyi boltokban, fellendíti a helyi gazdaságot, és tisztelettudóan viselkedik, s nem olyanokra, akik rosszul viselkednek, nem tisztelik a helyi hagyományokat, és negatívan befolyásolják a helyiek életét, életmódját.
A lap által megkérdezett turizmuskutató azért kifejti, nem lettek rosszabbak a turisták az elmúlt évtizedekben, csak nagyon sok lett belőlük: a covid óta évről évre nő a turisták száma, aminek az idegenforgalmi hatóságok örülnek, a lakosság kevésbé, így kénytelenek a településvezetők rájuk tekintettel korlátozásokat bevezetni.
Így jönnek a helyi megküzdési stratégiák.
Ezt is ajánljuk a témában
Belépőjegyet vezet be kísérleti jelleggel Velence áprilistól. Kérdés, hogyan fog hatni a velencei turizmusra.
Azzal is gondok akadnak, hogy ha sok pénzt is hoz a turizmus, az nem egyenlően oszlik el a helyiek körében, például a Kanári-szigetek turistaparadicsomaiban a lakosság harmada a szegénységi küszöbön él. Hiszen ha a helyiek is látnák a hasznát a turizmusnak, kevesebb lenne a felzúdulás – véli a lap által megkérdezett szakértő.
Egyes országok igyekeznek a „megfelelő” turisták számára vonzó célponttá válni, így Új-Zéland vagy Izland a természeti környezetet kedvelő minőségi turistákra helyezné át a hangsúlyt a marketingben, ahogy Amszterdam is igyekszik füves bulivárosból a kultúrturisták célpontjává válni.
Eközben más módokon is igyekeznek jobb viselkedésre bírni a turistákat: figyelmeztetésekkel, „fogadalmakkal”, de az említett adók és illetékek is ebbe a sorba tartoznak, Velence a maga 5 eurós beugrójával még egész szerény, Bhutánban 2019 óta napi 100 dolláros idegenforgalmi adót kell fizetni;
Amszterdam a vendéglátóhelyek ágyainak számát tervezi korlátozni, és szállodastop van érvényben, és legénybúcsú-ellenes kampányt is indított, elsősorban a britek körében.