Röviden: a fekete és latin kisebbségek egyre növekvő mértékben vállalják fel konzervatív nézeteiket.
Nyitókép: Win McNamee/Getty Images
***
„Miközben az Egyesült Államok egyre multikulturálisabbá válik, ez a sztereotípiákkal szemben korántsem a hatalmon lévő Joe Bident és a Demokrata Pártot segíti. Amellett, hogy mint arról nemrég beszámoltunk, számos fiatal szavazó elégedetlen az elnök számukra túl konzervatív, imperialista külpolitikájával. A legújabb, etnikai kisebbségek politikai preferenciájára vonatkozó kutatások mélyebb, jelentősebb és a demokratákra nézve aggasztó folyamatokat is feltártak.
Röviden: a fekete és latin kisebbségek egyre növekvő mértékben vállalják fel konzervatív nézeteiket, és míg a polgárjogi mozgalmak nyomán az 1960-as évektől ezek a közösségek hagyományosan a Demokrata Párt szavazóbázisai voltak, a más bőrszínű emberektől elkülönült, egymás közötti családi, baráti és rokoni viszonyok az utóbbi években meglazultak, ez pedig érdekes folyamatokkal járt.
A felmérés, amelyet a Financial Times londoni lap oldalain John Burn-Murdoch is kommentált, osztály- és etnikai szempontból is elemezte, miért vezeti jelenleg a legtöbb felmérést ismét Donald Trump elnök pár százalékkal Biden elnök előtt.
Az ok nem egyfajta hirtelen kiábrándulás, és nem csupán például az elhúzódó ukrajnai háború ellenzése – ez a konfliktus és Oroszország távolsága miatt az USA választásai során kisebb szerepet játszik. De nem indokolja az amerikai gazdaság teljesítménye sem, amely 2020-21-hez képest minden mutató szerint javulóban van.
Az elemzés a mélyebb okokat keresve kimutatta, a hagyományosan nagy a demokraták előnye a republikánusokhoz képest a nem fehér amerikaiak között a mérések során először 10 százalékpontra, tehát rekord alacsony értékre csökkent. Mindezt már a 2020-as elnökválasztás is előre jelezte, hiszen akkor Trump elnökre, a Black Lives Matter mozgalom ellenzése és amúgy is szabadszájú, sokszor nagy felháborodást kiváltó retorikája ellenére máris sokkal több latin és fekete hátterű ember szavazott mint előtte például John McCain, vagy Mitt Romney klasszikus republikánus jelöltekre.”
Lesz békecsúcs – de miközben a diplomácia díszletei a helyükre kerülnek, a frontvonalak darabokra hullanak. Trump és Putyin újra a reflektorfényben, Zelenszkij egyre kevesebb lapot tart a kezében.
A szlovák miniszterelnök úgy véli, ha az EU valóban békét akar Ukrajnában, akkor a budapesti békecsúcsot akadálytalanul és a lehető leghamarabb meg kellene rendezni.
A német lap szerzője bírálja Orbán Viktor EU-n belüli „blokkoló politikáját”, különösen az ukrajnai támogatások és orosz szankciók ügyében, és szigorúbb fellépést sürget az EU részéről.
Hónapok óta először több rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki Phenjantól délre, mintegy 350 kilométeres repüléssel.
Egy lehetséges Trump–Putyin találkozó Budapesten alapjaiban rengetné meg az európai hatalmi egyensúlyt. Mitől fél Brüsszel, mit nyerhet Magyarország?
Az építőmunkások markológépekkel bontják le a Fehér Ház keleti szárnyának egy részét.
Szerintem el is várják a dühödt hívei, hogy naponta hülyét csináljon belőlük.
A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.
