Nem csupán Donald Trump visszatéréséről döntöttek az Egyesült Államokban
A kérdés nem csupán politikai, hanem kulturális és gazdasági szinten is kihívásokat jelent.
Úgy ráijesztett Európára, hogy egészen váratlan szereplők kezdtek el a stratégiai autonómiáról beszélni.
„Nem védeném meg magukat, sőt, arra biztatnám őket, hogy csináljanak, amit csak akarnak. Fizetniük kell!” – ezt válaszolta saját állítása szerint Donald Trump amerikai exelnök egy európai ország vezetőjének, mikor az arról kérdezte, hogy mitévő lenne, ha megtámadná országát Oroszország. A bukdácsoló Joe Bidennel szemben a közelgő amerikai elnökválasztáson egyre inkább esélyesnek tűnő Trump teljesen megrémisztette az európai vezetőket, legalábbis azokat bizonyosan, akik előző elnöksége alatt különösebben nem figyeltek oda.
Így aztán a stratégiai autonómia, amelyet korábban csak Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök hangoztattak, egyre forróbb politikai témává válik.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint Európának „készen kell állnia, hogy vállalja a felelősséget, ha ez szükséges, és hogy felkészült legyen minden esetlegességre. Európa nem inoghat meg, mikor látjuk, hogy mi történhet az Atlanti-óceán túlfelén.” Metsola szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy „védelmi unióra van szükségünk, és többet kell költenünk védelemre”.
Az EP-elnök tehát kinyilvánította egyetértését Macron és Orbán nagy, közös álmával, a közös európai hadsereggel, amelynek „ki kell egészítenie a NATO-t, nem versenyeznie kell vele”.
De már Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnök-frakcióvezetőjének is dereng valami – ő például tárgyalásokat kezdeményezne Franciaországgal, amely felajánlotta, hogy adott esetben nukleáris elrettentő erejét szívesen tenné összeurópai közjószággá.
A brüsszeli POLITICO is úgy látja, hogy Donald Trump kijelentésével szívességet tett Európának: megkérdőjelezte az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségét, s így a 2024-es, Trump és Biden között eldőlő választás „egyetlen valódi kérdése” már csak „a NATO összeomlásának időzítése”. A POLITICO szerzője, Matthew Karnitschnig szerint „túl kockázatossá vált Amerikára számítani”, így Európának nincs más lehetősége, mint elkezdeni dolgozni a B terven.
Márpedig mélyről indulunk, jegyzi meg a brüsszeli lap:
a NATO 31 tagja közül jelenleg csak 11 éri el az előírt kétszázalékos GDP-arányos védelmi költési szintet,
Németországnak ez például valószínűleg tavaly sem sikerült, vagy ha az utólagos számítások alapján véletlenül mégis összejön, az csak azért lesz, mert az ország recesszióban van, kisebb GDP mellett pedig GDP-arányosan az azonos összegű védelmi költségvetés is nagyobbnak látszik.
A POLITICO szerzője ugyanakkor odaszúr Macronnak is: szerintük a francia elnök csak beszél az európai stratégiai autonómiáért, de „országa valójában semmit sem tett azért, hogy azt valóra váltsa”. Emellett úgy látják, hogy az 500 francia atomtöltet kevéske Oroszország közel 6000 robbanófejéhez képest.
Karnitschnig úgy látja: most van itt az ideje rácáfolni Joe Biden 1995-ös szavaira. Az akkor még az amerikai szenátus külügyi bizottságát vezető politikus Boszniában azt mondta:
Európa nem tud az Egyesült Államok nélkül egységes maradni”,
mert „Európában nincs morális középpont”. Az újságíró úgy látja: Trump érdeme lesz, ha Európa ennek ellenkezőjét bizonyítja.
Nyitókép: Orbán Viktor/Facebook