Belépve 2024-be, a nyári európai parlamenti választás előtt, az uniós viták közepette talán érdemes egy pillanatra megállnunk és tisztáznunk, hogy mi is Európa valójában – azon túl, hogy nem azonos az Európai Unióval. Az EU Európa része, de nemcsak földrajzilag kisebb nála, hanem úgymond szellemileg-politikailag is: Európa egy részét összefogó politikai szövetség. Azaz nemhogy nem foglalja el az egész házat, de nem is ér le a pincébe meg a tetőig, csupán a földszinten rendezkedett be. Az EU nem érinti a pincét, az alapokat, bár rájuk épült, és nem érinti a tetőt, a szellemi magasságokat, bár azok tartják szárazon, már amikor nem veri félre a cserepeket saját maga.
Világos, hogy Európa földrajzi fogalom, de nem tudjuk kizárólag és elsősorban földrajzi egységként definiálni. Persze azért a földrajzi is fontos, pláne, hogy újra divatos a geopolitika. Európa mint kontinens Eurázsiának egy tájait tekintve különösen sűrűn tagolt, mozaikos, éghajlatában mérsékelt részén helyezkedik el. Ez a mozaikos tájjelleg – hívja fel a figyelmet Zsinka László történész – vezetett oda, hogy a középkor politikailag tagolt, decentralizált civilizációt eredményezett itt, császárok ide vagy oda.