Összeomlott a jogállamiság Lengyelországban

„Lapunk hasábjain is foglalkoztunk azzal, hogy a magát a demokratikus rend helyreállítójaként feltüntető, Donald Tusk vezette lengyel kormány hogyan foglalta el karácsony előtt a közmédiát verőlegényekkel, hatósági emberekkel, minden bizonnyal törvénytelen módon, hogy aztán a lehető leggyorsabban a Soros-szervezetek képviselőinek kezébe adja az irányítást. Azt azonban senki nem gondolta, hogy a Tusk-rezsim részéről ez még csak a kezdet volt.

A legfrissebb ügy megértéséhez hosszan vissza kell menni az időben. Lengyelország ugyanis 2007-ben is viharos időket élt, és az akkori korrupcióellenes harcnak volt két kulcsfigurája, Mariusz Kaminski, későbbi belügyminiszter és Maciej Wasik későbbi belügyminiszter-helyettes. A  két politikust a korrupcióellenes harc keretében elkövetett túlkapással vádolták meg. Az elsőfokú döntés megszületése után, 2015-ben Andrzej Duda, azóta is hivatalban lévő államfő kegyelmet adott a két politikusnak. Ügyük ennek ellenére tovább folytatódott és tavaly év végén két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte őket a bíróság annak ellenére, hogy Duda elnök kegyelme továbbra is érvényben volt. A vitatott bírósági döntésnek aztán a napokban közép-afrikai banánköztársaságban látott módszerekkel szerzett érvényt a Tusk-rezsim.

Andrzej Duda ugyanis az államfői palotában látta vendégül a két politikust, akiket oda betörve vettek őrizetbe a hatóság emberei. A rendőrök ráadásul akkor hatoltak be a köztársasági elnök rezidenciájára, amikor ő már nem tartózkodott ott. Vagyis egy nyilvánvalóan előre megtervezett, aljas és sunyi akcióról volt szó. A jogállamisági kérdések ugyanakkor nagyon is indokoltak. Egyrészt azért, mert a Tusk által vezetett hatalom gyakorlatilag semmibe vette az ország államfőjének, a demokratikus rend legfőbb hatalmi képviselőjének a döntését. Ráadásul két megválasztott képviselőről van szó, akik népképviselet útján jutottak a lengyel törvényhozásba. Nem véletlen, hogy az akció után ezrek jelentek meg a varsói utcákon, a PiS vezető politikusai pedig államcsínyről és politikai foglyokról beszélnek.

Azt gondolom, hogy mindkét állítás megállja a helyét. Az már a kampányban is látszott, hogy a 9 pártból álló, ideológiailag sokszínű, hatalomba készülő koalíciót a bosszúvágyon kívül nem tartja össze semmi. Ennek ellenére Tusk az állítólag megszűnt demokratikus rend helyreállítását, az árkok betemetését, az ellentétek felszámolását ígérte. Ehhez képest két olyan lépéssel indította miniszterelnöki ciklusát, amelyet Lengyelország a legsötétebb diktatúrák idején sem látott. A cél persze egyértelműen a megfélemlítés. Annak megmutatása, hogy az új hatalom számára nincsnek tabuk. Mert mi lesz legközelebb? Következő alkalommal magát az elnököt viszik el a rezidenciájára betörve?

Az eddig leírtak fényében túlzás nélkül kijelenthető, hogy a lengyel jogállam a legsötétebb óráit éli. Olyan dolgok történnek, amelyek az elmúlt 8 évben, a PiS kormányzása alatt elképzelhetetlenek lettek volna. Mégis, ahogyan 2006-ban Magyarország esetén, a nemzetközi NGO hálózat, a jogállamiságra oly’ kényes Soros szervezetek és brüsszeli hivatalnokok most mélyen hallgatnak. Nincs mondanivalójuk. Régóta tudjuk már, de most újra bebizonyosodott. Jogállamisági problémák csakis jobboldali kormányokkal szemben merülhetnek fel, ha az elvbarátok kerülnek hatalomra, még az erőszak is a demokrácia nevében történik.

Ennek tükrében persze még világosabb, hogy mit kell tennünk akkor, amikor Brüsszel a magyar jogállamiságot bírálja. Az arcukba nevetni és megmutatni nekik a varsói képeket. Az is egyértelmű ugyanakkor, hogy mi történne Magyarországon, ha a demokrácia felkent baloldali védelmezői a hatalom közelébe kerülnének. Ők sem a kormányzással lennének elfoglalva, hanem a bosszú, a tisztogatás vágya vezérelné őket. Kaptunk már ebből ízelítőt, amikor alkotmányjogászok és politikusok 2/3-os törvények feles többséggel való módosításáról, vagy épp az Alaptörvény felfüggesztéséről értekeztek. Most a varsói utcákon a napnál világosabban láthatjuk, hogy mi történne Budapesten hasonló helyzetben.”

Nyitókép: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images