Mi is a Hezbollah, ami most északról lövi Izraelt?

A Hezbollah síita terrorszervezet, mely az utóbbi években lényegében átvette Izrael északi szomszédjának, Libanonnak irányítását, még komoly szereplő is lehet a hétvégén kirobbant, Izrael és a szunnita Hamász terrorszervezet közötti háborúban.

a mozgósított tartalékosok jelentős részét is ide, nem pedig a gázai határsávhoz vezényelték sajtóhírek szerint. A határvillongásoknak már meg is van az első halálos áldozata mindkét oldalon: az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egy magas rangú tisztje (Alim Abdullah drúz származású alezredes) és két katona meghalt egy összecsapásban több fegyveressel, akik Libanonból szivárogtak be izraeli területre hétfő délután, eközben aknavetőkkel lőtték is Izraelt a határ túloldaláról.

A Hezbollah eközben felvállalta, hogy három tagját vesztette el a harcokban, noha a behatolásért Izrael területére az Iszlám Dzsihád szervezet is felelősséget vállalt Telegram-csatornáján. Utóbbi a különböző terrorista csoportok közti, figyelemért való versengés szokásos felvonásának tekinthető.

Eközben a Hezbollah azt állította, hogy a Hamász támadásával szolidaritást vállalva rakéták és gránátok tucatjait lőtte ki három izraeli állásra Dov-hegy térségében. A libanoni csoport közleményében azt írta, hogy 

Azt állította, hogy az izraeli állásokat közvetlen találat érte. Az IDF nem számolt be sérültekről, és közölték, hogy tüzérségi tűzzel válaszoltak a kilövések területe felé, és dróncsapást mértek a térségben lévő Hezbollah-infrastruktúra ellen.

Az izraeli 12-es csatorna híradója már egyenesen azt állította, hogy

(Galileában mintegy 1,6 millió izraeli él). A tévécsatorna riportere a határon arról beszélt, hogy egyes határ menti településeken ez az arány közelebb van a 90%-hoz. Eközben egyes helyi lakosok inkább azt kérték az IDF-től, hogy gyorsítsa fel a felfegyverzésüket.

A Hezbollah eddig nagyrészt kimaradt az Izrael és a palesztin terrorcsoportok közötti korábbi harcokból, bár megengedte, hogy helyi palesztin csoportok a területéről működjenek. 

a Gázai övezetből érkező több száz Hamász-terrorista tömeges izraeli behatolása és mészárlásai után. A Hamász most is tagadja, hogy a Hezbollah segítette volna őket a szombati támadás kivitelezésében, igaz, ők Irán szerepét is tagadják, melyet a legtöbb mérvadó nemzetközi elemző azért minimum felvet.

A Hezbollah, ami arabul „Isten Pártját” jelenti, 38 éve alapított entitás, mely létezik politikai és szociális szárnnyal is, de alapvetően terrorszervezetként funkcionál, még akkor is, ha az EU például csak katonai „szárnyát” tekinti terrorista szervezetnek. Az Arab Ligában csak Libanon (értelemszerűen) és Szíria nem tekinti terrorszervezetnek, 

A Hezbollah finanszírozásának jelentős részét Irántól kapja (csak 2010-ben 400 millió dollárt), de a szervezet természetesen aktív a szervezett bűnözésben is, és tevékenységet végez Dél-Amerikában és Európában, például Németországban is. 

Ez idáig tartó (relatív) népszerűségét annak köszönheti, hogy 

kórházaktól kezdve a szemétszállításon át hírszolgáltatásig és az elesett mártírok családjának pénzügyi ellátásáig rengeteg dolgot végez. Eközben Libanon jelenleg súlyos humanitárius válságon megy keresztül, melyért sokan – érthető okokból – a Hezbollahot és a katonai tevékenységébe ölt elképesztő mennyiségű pénzt teszik felelőssé. A szervezet fegyveres erejét akár százezer főre teszik egyik elemzések (a Jane’s-nél inkább a fele), rakéta-arzenálja kapcsán szintúgy hasonló számokat lehet olvasni.

A szervezet vezetője Hasszán Naszrallah, akit az izraeli katonai hírszerzés egy helyütt így jellemzett: „Nagyon központosított, zárkózott, ritkán konzultál, az önimádatig arrogáns. Nagyon éles eszű ember, nagyon intelligens, de rendkívül öntelt. Támogatói, de ellenzői szemében is szimbólum és rejtély. (...) Az évek során szélsőséges vallási küldetéssel rendelkező forradalmárból pragmatikusabb színésszé alakult át.”

nem engedi, hogy mások felemelkedjenek a közelében. „Nem gondoskodik örökösről a halála után napokra. Fanatikusan őrzi katonai irányítását. A döntéshozatal, az utolsó szó egyedül az övé” – írja a fent említett hírszerzési anyag, amit a Jediot Ahronot hozott le 2021-ben.

Van-e oka a Hezbollah-nak beszállni a konfliktusba? Egy nagyszabású, Izraellel való konfrontáció lehetőségéről 2019 vége óta cikkeznek a lapok, ám akárcsak a korábbi években, most is hatványozottan igaz, hogy „a keresztény-szunnita-síita törésvonalak mentén megosztott libanoni közvélemény — a politikusaiktól eltérően — elvesztette bizalmát a rendszerben, és radikális változást követel: akár egy technokrata kormányt, és minden korrupcióval vádolt tisztviselő elítélését. Ezzel olyan helyzetet állt elő, amit a politikai frakciók továbbra sem képesek megemészteni.” 

visszahozhatja a korábbi tüntetéshullámot, és megingathatja a Hezbollah és Irán uralmát az ország felett – ez pedig nem éri meg Naszrallah-nak.

Ha viszont belép a Hezbollah, akkor komolyabb ellenfelet kap Izrael egy újabb fronton, hiszen a Hezbollah nem a Hamász. 2006-ban a világ ízelítőt láthatott abból, hogy mire képes a Hezbollah, amikor 34 napos háborút vívott Izraellel – jegyzi meg a Foreign Policy. Bár a Hezbollah nem akart totális háborút kirobbantani, amikor abban az évben sikeres, határokon átívelő támadást indított, amelynek során nyolc izraeli katona meghalt, kettőt pedig elfogott, az eredmény mégis heves csatározás lett. A konfliktus során Izrael legalább 157 halottat veszített a katonai műveletekben és a Hezbollah rakétái miatt. Ráadásul 

2012-ben megtámadott egy bulgáriai buszt, megölve öt izraeli turistát és egy bolgár állampolgárt. 1992-ben és 1994-ben a még pusztítóbb támadásokat hajtott végre Argentínában, ahol 29, illetve 87 ember halt meg izraeli és zsidó célpontok ellen elkövetett támadások során.

A legutóbbi háborúban a Hezbollah sokkal több embert vesztett, de a háborút győzelemként hirdette. S a Foreign Policy összefoglalója szerint „az izraeliek egyetértettek ezzel: a konfliktust követően az izraeliek majdnem kétharmada úgy vélte, hogy a miniszterelnöknek le kellene mondania”.

Fotó: Wikimedia Commons