Ki fizesse a kis pasák fogkezelését?

„Bajorországban és Hessen tartományban most hétvégén voksolnak, jövőre három kelet-német tartományban lesz választás. A németek elégedetlenek a hagyományos pártokkal, elegük van a migrációból, a drága lakbérekből és magas megélhetési költségekből, így rengetegen akarnak piros lapot mutatni a berlini jelzőlámpa-koalíciónak.

Friedrich Merz (67) CDU-elnök érzi az idők szavát. Korábban az iskolaudvarokat terrorizáló »kis pasákról« beszélt, akik alig tudnak németül, és visszahúzzák a német gyerekeket a tanulásban. A BlackRock korábbi németországi felügyelőbizottsági elnökéből lett pártelnök a mostani választás előtt rátett egy lapáttal és arról panaszkodott egy tv-műsorban, hogy a 300,000 elutasított menedékkérő fogkezelését a németek fizetik és miattuk ráadásul többet kell egy fogorvosi időpontra várni.

A Mark Rutte (56) holland miniszterelnök szófordulatával »jó demagógiának« is nevezhető üzenet átment. A baloldal szörnyülködik, védi a migránsokat és ezzel a kampány célegyenesében értékes százalékokat veszít, míg a CDU Hessenben már 30 százalék fölött van, így jó eséllyel folytathatják a CDU-Zöldek kormányzást. A helyi szocdem kihívó, Nancy Faser (53) az önző globalista karrierpolitikus klasszikus példája. Karrierjének következő állomása fontosabb számára, mint a szavazók képviselete, ezt látjuk Ursula von der Leyennél is, aki már az újabb bizottsági elnöki, vagy NATO-főtitkári pozícióra gyúr, és ennek rendeli alá döntéseit. Fasert egy tipikus pártkarrier egészen a tartományi ellenzék vezetőjének pozíciójáig juttatta, ahonnan 2021 decemberében a berlini jelzőlámpa-kormány belügyminiszteri székébe váltott. Most szövetségi belügyminiszterként kampányol Hessenben, de előre kikötötte, hogy ő csak miniszterelnökként megy Wiesbadenbe. A CDU-s szövetségi környezetvédelmi miniszter Norbert Röttgen is csak miniszterelnökként akart 2012-ben Berlinből Észak-Rajna Vesztfáliába visszamenni, amit a szavazók akkor sem díjaztak.

Eltaktikázta magát

A CDU Hessenben utcahosszal vezet, a Zöldek, az SPD és az AfD is kb. 15 százalék körül áll, míg a liberális FDP itt is aggódhat a bejutás miatt. A liberálisok pártelnöke, Christian Lindner 2017-ben még azzal utasította el pártja kormányra lépését, hogy »jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni«. A mondat mára megfordult, így »jobb rosszul kormányozni, mint nem kormányozni«. A sok kompromisszum eredményeként az FDP sorra esik ki a tartományi parlamentekből, most is rezeg a léc. A CDU jó hesseni szereplése a bajor eredmények tükrében válik fontossá. A német jobboldal íratlan szabályai szerint, ha a bajor CSU elnöke pártjával 40 százalék fölötti eredményt ér el, ő lehet a CDU-CSU közös kancellár-jelöltje. Igaz, eddig még egyik bajor jelöltből (Franz-Joseph Strauß 1980, Edmund Stoiber 2002), sem lett végül kancellár és a következő választáson a CDU elnökéből lett kancellár (Helmut Kohl 1982, Angela Merkel 2005).

Marcus Söder (56) 2019-ben meg a migrációellenes voksokra hajtott, ám az AfD hitelesebb volt nála, így a CSU addigi történelme legrosszabb eredményeként 37,2 százalékot, míg az AfD 10,2 százalékot kapott. Nevető harmadikként a Szabad Választók Pártja (Freie Wähler) gyűjtötte be a CSU-ból kiábrándult szavazókat, ami 11,6 százalékra volt elég és a párt elnöke, Hubert Aiwanger (52) miniszterelnök-helyettes lett. Aiwanger kritizálta a COVID-intézkedéseket is, de igazi népszerűségét az hozta el, amikor a Zöldek által erőltetett épületenergetikai törvényt támadta.

Az »Épületenergetikai törvény« (Gebäudeenergiegesetz, GEG) korábbi tervezete 2024 januárjától minden új építésű és felújítandó lakásnál kötelezően előírta volna a hőszivattyú beépítését, aminek kb. 50,000 eurós költségéből csak harmadrészt térített volna meg az állam. A borítékolható következmény: a felújításra váró családi és bérházak, valamint lakások ára a harmadával esett, ami jó bevásárlási lehetőség a pénzbőségben úszó befektetési alapoknak és spekulánsoknak.

Emlékezetes az a júniusi erdinigi nagygyűlés, amelyen az óvatos Södert kifütyülték, »Hubi« Aiwangert pedig vastapssal köszöntötték, amikor a »se@@hülye« berlini döntéshozókat és a hőszivattyú erőltetését szidta. Amikor a kampányhajrában kiderült, hogy Aiwanger gimnáziumi iskolatáskájában 35 éve egy antiszemita röplapot találtak, bátyja felvállalta a tettet, majd a betámadott Aiwanger támadásba ment át, elhatárolódott mindenféle kirekesztéstől és azzal magyarázta az ellene indított támadást, hogy az elitek a Szabad Választók Pártját a Zöldekre akarják cserélni a müncheni tartományi kormányban. Az eredmény mindenkit meglepett. A német politika antiszemitázó, szélsőségesező furkósbotja nem működött, Aiwanger pártja azonnal négy százalékkal erősödött.

Söder most nem a jobbszélnek, hanem a bizonytalan középnek udvarolt a kampányban, ám eltaktikázta magát. Az euróválság és a migrációs krízis, valamint a szankciós infláció máig érezhető hatása már sok a németeknek, akik főként a Zöldeket hibáztatják sorsuk rosszra fordulásáért. A CSU szeptemberben mért 36 százaléka elmarad a 40 százaléktól, míg a Szabad Választók Pártja alulról közelíti a 20 százalékot. A Zöldek és az AfD 15 százalék körül tanyáznak, bár a kampányhajrában akad még izgalom. A párt országos társelnöke, a partnerével Svájcban élő, leszbikus Alice Weidel (44) a választást megelőző hétvégén halálos fenyegetést kapott, amiért őt és családját is biztonságos helyre menekítették. A férfi társelnök, Tino Chrupalla (48) ellen pedig az első hírek szerint egy mérgezett tűvel követtek el merényletet. A fenyegetéseket és politikai erőszakot az teszi hihetővé, hogy az antifa terroristái rendszeresen nyilvánosságra hozzák az általuk elítélt politikai ellenfeleik lakcímét és rendszeresen fenyegetik meg őket.

A szocdemeket nem segíti a kancellár bónusz. A színtelen-szagtalan Olaf Scholz (65) neve 27 alkalommal szerepel egy cum ex ügyekről szóló jelentésben, ami nem sok jót ígér az ügyben »emlékezet kiesésben« szenvedő kancellár politikai jövőjére nézve. A bajorországi és hesseni választás a 2024. júniusi európai parlamenti és 2024. szeptemberi három kelet-német tartományi választás előtti utolsó nagy megmérettetés. A németek már sok figyelmeztetést küldtek a mainstream pártoknak, kérdés, hogy most vasárnap felmutatják-e a piros lapot?”

Nyitókép: AFP, Hannes P Albert