Végveszélyben az Európai Unió

„Az öreg kontinens az orosz–ukrán háború előtt sem teljesített valami fényesen, de a konfliktus ágyúrepeszei egyértelműen súlyos sérüléseket okoztak az Európai Unió gazdaságának. A közösség csak magát hibáztathatja ezért, hiszen meg lett volna a módja arra, hogy a válság ne globális, hanem lokális konfliktus maradjon. 2014-ben, amikor az oroszok annektálták a Krímet, és a donbaszi területeken is fegyveres konfliktus robbant ki, ugyanolyan közel volt a két ország közötti háború, mint most.

Csakhogy akkor az Európai Unió vezető hatalmai, Németország és Franciaország kezdeményezésre létrejött második minszki egyezmény megállapodást hozott 2015 februárjában.

Világosan látszott, hogy a konfliktus kiterjedése nem érdeke az uniónak, főleg azért, mert a világ legnagyobb országával, Oroszországgal, amely egyben atomhatalom is, nem kifizetődő újat húzni. De nemcsak biztonsági, hanem gazdasági okok is álltak az Európa vezető hatalmai közbelépése mögött. Oroszország részesedése az európai szénimportból például 2021-ben még 45 százalékos, a földgáz esetében 36 százalékos, a kőolajimport terén pedig 28 százalékos volt. Nem történt más, minthogy az európai embargó hatására Oroszország »átcsatornázta« az energiaexportját a szankciókhoz nem csatlakozó Kína, India irányába, ők szinte diszkontáron jutnak hozzá ezekhez az energiaforrásokhoz. De Moszkva látványosan növelte energiakivitelét például Afrika irányába is.

Az orosz energetikai kitettség főleg az európai ipar központjára, Németországra, illetve a Berlinnel egy gazdasági régiót alkotó közép-kelet-európai országokra volt jellemző. A baloldali amerikai adminisztráció, akkor még Barack Obama elnök vezetésével már 2014-ben meglátta a gazdasági, energetikai lehetőséget a konfliktusban. Magyar vonatkozású kapcsolódási pont, hogy az ellenzék amerikai szponzorációját lebonyolító Korányi Dávid, az Action For Democracy vezetője is felszólalt energetikai szakértőként a jogszabálytervezet 2015. januári szenátusi vitájában. Korányi pontosan kifejtette, hogy miért is lenne előnyös az amerikaiak számára az expanzió. Nem került bele hét-nyolc évbe, és be is teljesült Korányi Dávid álma. Talán nem véletlen, hogy az orosz energetikai függőséget megszüntetni igyekvő Magyarország valójában miért is számít Korányiék számára politikai értelemben csatatérállamnak: az Orbán-kormány megbuktatásával a baloldali amerikai kormányzat emberei energetikai szempontból is amerikai függőséget alakítanának ki Magyarországon. Ne legyen kétségünk, a dollárbaloldal ezért dolgozna, ezért is fizethette a kampányukat az amerikai demokraták holdudvara.

Európa tehát nem független, ez a tény pedig azzal jár, hogy mások, elsősorban az Egyesült Államok érdekében hoz meg fontos döntéseket. Ennek az európai választók a nagy vesztesei, hiszen a rossz politikai és geostratégiai döntések drágábbá teszik az életünket, munkahelyek, vállalkozások létét fenyegetik. Joe Biden demokrata kormányzata pontosan tudta, hogy az Európai Bizottság a markában van, ezért 2022-ben több se kellett nekik: erőteljes nyomást gyakoroltak a gyenge, Európa érdekeit figyelmen kívül hagyó Európai Bizottságra. Ennek eredménye az elhibázott szankciós politika, az európai energetikai válság és az inflációs hullám is.”

Nyitókép: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP