„Az USA és a NATO támogatták az antikommunista erőket és készek voltak rá, hogy államcsínyt hajtsanak végre Magyarországon.”
„Több mint egy hete foglalkoztatja a magyar sajtót az orosz történelem tankönyv esete, pontosabban annak magyar vonatkozású részei. E sorok szerzőjét meglepte a tény, hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy az orosz sajtó által felkapott Oroszország története tankönyvön kívül az Egyetemes történelem tankönyvet is megvizsgálja. Sőt, a legtöbb cikk úgy tett – talán ismerethiány okán –, mintha más, ezen korszakra vonatkozó tankönyv nem is létezne. Az alábbiakban tudomásunk szerint a magyar sajtóban először ennek az új világtörténelem tankönyvnek az 1956-os forradalommal kapcsolatos részeit közöljük, elfogadva a tényt, hogy úgy is mindenki azt olvas ki belőle, amit akar.
Az új Egyetemes történelem tankönyv (V. R. Megyinszkij, A. O. Csubarjan: Vszeobscsaja isztorija, 11 klassz, 1945 god – nacsalo XXI veka. Moszkva, Proszvescsenyije, 2023) 5-6. paragrafusa foglalkozik Közép- és Kelet-Európa országainak a 20. század közepétől a 21. század elejéig tartó történetével. A 68-70. oldalakon olvashatóak az 1956-os magyar eseményekkel foglalkozó részek, amely alpont a Válságok több szocialista országban címet viseli.
A szövegrész természetesen követi az Oroszország története tankönyv narratíváját, már csak azért is, mert az orosz oktatásügy közlése szerint az új programnak megfelelően két könyvből, de egy tantárgyként tanulják majd a történelmet a 11. osztályosok, hogy összehangolják az orosz és a világtörténelem eseményeinek oktatását.
Erre egyébként a Magyarországon ismertté vált tankönyv is utalt, a késő sztálini korszakkal kapcsolatos egyik feladat például a Rákosi-korszak és Sztálin utolsó éveinek összevetését kéri a diákoktól. Rejtély, hogy ez a kereszt utalás miként kerülte el az orosz történelem tankönyv megannyi értő olvasójának figyelmét, és hogy nem merült fel eddig annak vizsgálata, hogy mi van a tankönyvben.
Most pedig következzék hát a tankönyv vonatkozó alpontjának teljes fordítása:
»2. Válságok több szocialista országban. A Szovjetunióban [bekövetkező] enyhülést lelkesedéssel fogadták Kelet-Európa országaiban. Közülük egyesekben tömegmozgalmak kezdődtek a demokráciáért. 1953 nyarán az árak és termelési normák növekedésével szembeni tiltakozásként sztrájkok kezdődtek Berlinben és az NDK más városaiban. Az NDK vezetése a Szovjetunióhoz fordult segítségért. A szovjet kormányzat „erődemonstrációt” tartott. Berlin utcáira szovjet tankok vonultak, és növelték az NDK-nak nyújtott gazdasági segítséget. A demonstrációk abbamaradtak. 1956 júniusában a lengyel Poznan városában ezernyi, a nehéz életkörülményekkel elégedetlen munkás vonult utcára. A tüntetést feloszlatták. Azonban a következményei éles politikai válságot okoztak. A tömeges tiltakozások hullámán a hatalomba visszatért a posztjáról korábban eltávolított W. Gomulka. A lengyel vezetés lemondott a kollektivizáció végrehajtásáról, és a lengyel parasztok többsége saját gazdaságában dolgozhatott. A Szovjetunió ezt nem akadályozta.
1956-ban demonstrációk kezdődtek Magyarországon. Ahogy Lengyelországban, ezeket is titokban provokálták és támogatták a nyugati titkosszolgálatok.
A reformok ebben az országban egyből Sztálin halála után megkezdődtek, amikor Nagy I. került a kormány élére.
Azonban a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) vezetése Rákosi M. kezeiben maradt. 1955-ben Rákosi el tudta távolítani Nagyot a hatalomból, és „jobboldali opportunistának” bélyegezte. zonban a Szovjetunió [68] erősködött Rákosi eltávolítása, és a korábban repressziók áldozatává váló Kádár J. rehabilitációja mellett. Ez azonban nem segített, a tiltakozó mozgalom Magyarországon erősebbnek és szervezettebbnek bizonyult, mint Lengyelországban. Nagy hatalomba való visszatérése, és a reformok folytatása mellett álltak ki a magyar írók és diákok. A demokrata-kommunisták jóváhagyásával a diákok létrehozták a Petőfi Kört, ahol az ország legélesebb problémáit vitatták meg.
1956. október 23-án Budapest utcáira vonultak a lengyelekkel való szolidaritási tömegtüntetés résztvevői. A tüntetők saját követeléseik rádiós közvetítését követelték, az őrség azonban nem engedte be a tiltakozókat a rádióállomás épületébe. Ez fegyveres összetűzésekhez és áldozatokhoz vezetett. A magyar hadsereg egy része átállt a tiltakozók oldalára.
A „felkelő nép” soraiban nagy számban tűntek fel olyan személyek, akik még Horthy és Szálasi fasiszta kormányzatai alatt szolgáltak. Sokan közülük felelősek voltak a szovjet nép elleni népirtásért a Szovjetunió magyar csapatok által megszállt részein 1941–1944 között. Az USA és a NATO támogatták az antikommunista erőket és készek voltak rá, hogy államcsínyt hajtsanak végre Magyarországon.«
Nyitókép: MTI/Kovács Ferenc
Robbanó csipogók: szabotázs, dezinformáció, vagy lebukás? Akár újabb eszközök is robbanhatnak. Eközben látványosan romlik a lengyel-ukrán kapcsolat, Irán Oroszországhoz, India Ukrajnához közeledik.
Cégügyeken kapott össze egy válófélben lévő házaspár.
Egyre többet, egyre többen költenek az olcsó, orosz olajból előállított üzemanyagra nyugaton is, csak van egy csavar a történetben.
Egyes források szerint nagy robbantások is történtek a városban, sőt egy fegyverraktárt is támadás érhetett.
...az úgynevezett korlátozott, vagy kordában tartott eszkaláció révén.
Nem vár novemberig az EU, Ukrajna hatalmas összeghez juthat.
Szoboszlai és a Liverpool milánói győzelme után a másik magyaros BL-csapat, a Lipcse Madridban lépett pályára. Mandiner-beszámoló a két magyar válogatott labdarúgó meccséről, amelyet Magyarországon nem láthattak a tévénézők...
A miniszterelnököt az uniós árvízi segítségnyújtásról kérdezték a csütörtöki árvízinfón.
