Riportot hamisítva csinált zöld propagandát a német köztévé

Az utca emberét kérdezni nem mindig kellemes feladat: a lepattintástól a beszólásokon át ráérős őrültek végtelen világmegfejtéséig minden előfordulhat, mire összejön a megfelelő mennyiségű autentikus vélemény, tegyük fel, a virsli bolti áráról. Különösen így lehet ez, 

 – de azok a fránya emberek aztán nem azt gondolják, amit kellene.

Ez történhetett a minap a német közszolgálati Tagesschau híradójával is. A Magyarországon is ismert Penny élelmiszerbolt-hálózat a klímatudatosság jegyében kampányt indított, amelyben „annak érdekében, hogy megmutassák a fogyasztóknak, hogy egyes termékek állítólag mennyire károsak a környezetre”, erre a hétre erőteljesen megemelte a termékek árát. Olykor akár a duplájára is, megmutatván a költségeket ezzel a „kényelmetlen üzenettel” a fokozottabb klímavédelem érdekében – szúrta ki az Apollo News politikai magazin.

Vagy mégis? Egy Hanna Mertens nevű fiatal hölgy a boltban elmondta a riporternek, hogy remek a Penny kampánya, mert elgondolkodtató, hiszen különben az ember nem is gondol bele, milyen egyéb költségekkel jár például a hús. 

A dologgal kapcsolatban csak egy bökkenő van: mint az Apollo utánajárt, a lány nem mezei vásárló volt, hanem a WDR (Westdeutscher Rundfunk) helyi közszolgálati médium produkciós asszisztense. A Focus megkereste a WDR-t, ahonnan mismásoló választ kaptak, 

A zöld narratívát erősítő, mondjuk így, szépítés, majd lebukás nem példa nélküli a német közmédiában. 

A „kettes csatorna”, a ZDF (Zweites Deutsches Fernsehen) egy tavalyi adásában a Blackout without Nuclear Power című riportjában fenyegető, fekete felhőket montíroztak az atomreaktorok fölé, s a közösségi médiában is így osztották tovább a hírt. Tették ezt azért, hogy a nukleáris energiát, amely kapcsán heves viták folytak Németországban, a valóságosnál szennyezőbbnek állítsák be – valljuk meg, eléggé gyermeteg eszközökkel. A Bild oknyomozása alapján pedig ugyanezt csinálták egy hónappal korábban is – miközben az atomreaktorok hűtésekor csak ártalmatlan vízgőz keletkezik.

Ugyancsak évről évre előkerülő téma a német közmédia kapcsán a migránsokkal kapcsolatos negatív hírek tompítása, illetve elhallgatása. Ennek egyik legeklatánsabb példája a hírhedt kölni szilveszteri tömeges erőszak volt még 2016-ban, egy évvel az illegális európai migráció eddigi legnagyobb hulláma után.

A tájékoztatás kapcsán ekkor is sok kritika érte a német köztévét, részben a késedelmes, részben az elferdített, részben a bagatellizáló gyakorlat, vagy a nyilvánvaló összefüggések elsikálása miatt. De azóta évről évre ez a helyzet, szilveszterkor tömeges zaklatásról rendszerint koránt sincs akkora hírverés, mint egy-egy közepesen ismert celeb metoo-ügyéből. Legutóbb a berlini székhelyű ARD1 közszolgálati televíziót vonta felelősségre a Bild, miután

Természetesen a ferdítések nem szorítkoznak a politikailag kényes csoportokra vagy szervezetekre, a személyi összefonódások kapcsán is volt botrány bőven. 

A Norddeutscher Rundfunk (NDR) német közszolgálati műsorszolgáltatóról is derültek ki a közelmúltban kellemetlen – szociáldemokrata kötődésű – ügyek. Például, hogy az NDR vezetősége még 2020-ban megakadályozta, hogy a Német Vöröskereszt egyik ifjúsági otthonában történt gyermekbántalmazásról hírt adjanak. Ugyanis a szervezet elnöke ekkor egy szociáldemokrata politikus, Anette Langner volt, aki az NDR-nél tanácselnökösködő élettársán keresztül tudta megakadályozni riporterek tényfeltáró munkáját. Ennek és más kormánynak kedvező, tendenciózus hírkezelésnek kapcsán összesen kilenc alkalommal nyújtottak be panaszt az NDR vezetősége ellen.

Nem (csak) pozíció, pénz is állt a hátterében annak a tavalyi, Business Insider által kirobbantott botránynak, amely Patricia Schlesinger, a  a berlini RBB (Rundfunk Berlin Brandenburg) közszolgálati műsorszolgáltató igazgatója kapcsán robbant ki, s amely megrengette az egész német köztévé-rendszer (és az arra való kötelező előfizetés) legitimitását. A jelek szerint ugyanis az átszámítva évi 100 millió forint fölötti fizetést zsebre tevő igazgató asszony

 forráshiányra hivatkozva. Eközben férjét a fővárosi fővásárszervező tanácsadójának szerződtettette ottani kapcsolatának segítségével,100 ezer eurós díjjal.

S hogy a simlisséget, a korrupciót és a politikát egyesítsük, a végére hagytuk a Spiegel (s más patinás német lapok) sztárriporterét, akit minden létező újságíródíjjal kitüntettek, mielőtt 2018-ban kiderült volna, hogy kitalált sztorikkal tömte az olvasók fejét. 

Claas Relotius láthatóan nem bízta a véletlenre a témaválasztást: 

ahogy az amerikai-mexikói határon, szintén az illegális bevándorlók kapcsán készült szívbemarkoló sztorikról is kiderült, hogy a megszólalók egy része nem is létezett.

Nyitókép forrása: képkivágás