Míg a mediterrán országokban az erdőtüzek okozzák a legnagyobb problémát, a kontinens többi részén árvizek tombolnak.
Az idei június volt a legmelegebb az elmúlt 174 évben, majd ezt követte egy szintén rekord meleg július – számolt be nemrég a WHO. Az átlag hőmérsékleten sokat dobott Európa, ahol jelenleg nyár van, és több mediterrán országban is 40 fok feletti, szélsőséges hőmérsékleteket mértek.
A meleg önmagában is igen komoly egészségügyi kockázatot jelent az idősekre és a betegekre nézve, ám a száraz környezet és a széljárás közreműködésével a nagy melegben könnyedén lángra kaphatnak az erdők, bozótok.
Idén július közepe óta ilyen erdőtüzek söpörnek végig Európán,
amelyek elsősorban Görögországban és Olaszországban pusztítottak, de nem kímélték a többi mediterrán országot sem, sőt, még Svájcban is égett pár napig az erdő.
A szélsőséges időjárási viszonyok pedig a kevésbé meleg országokat sem kerülték el. Ahol nem a tűz, ott a víz martaléka lett minden, ami az útjába került.
A melegebb nyári hetekben előfordul, hogy erdőtüzekről hallunk Európa egyes országaiban. Idén viszont mindenkit sokkolt az első komolyabb hír, amikor július végén
komplett üdülőhelyeket kellett kiüríteni a görögországi Rodosz szigetén a tűzvész miatt.
De a magyarok másik kedvelt célpontja, Olaszország sem úszta meg a katasztrófát: itt is többen életüket vesztették a rohamosan terjedő tüzek miatt.
Július közepén a rodoszi tűzvész miatt 20 ezer embert kellett evakuálni, majd nem sokkal később, július 25-ről 26-ra virradó éjszaka Korfu szigetén is többeknek el kellett hagyniuk az otthonukat. A mentőcsaptok ezen kívül küzdöttek a lángokkal az Athéntól Keletre található Évia szigetén is. A tűz a kontinens lakóit sem kímélte, ketten életüket vesztették a tűzvészben.
A júliusi tűzvészt megelőzően úgy tűnt, a korábbiakhoz képest viszonylag békés nyár várható, hiszen az előző években ilyenkor már komoly károkat okoztak a megfékezhetetlen bozóttüzek. Alig pár nap leforgása alatt viszont minden megváltozott:
a leégett földterületek aránya elérte a 2006 és 2022 közötti évek átlagának ötszörösét.
A több mint tíz napon át pusztító katasztrófa hátterében a meleg időjárás mellett az általános szárazság és az erős szélviharok is álltak, amelyek elősegítették a lángok terjedését.
Míg július 15-én a leégett területek mérete nagyjából 1000 hektár volt, 12 nappal később, július 27-én ez a szám 50 ezerre emelkedett. Ez a szám sokkolóan magasnak tűnik, különösen, ha összehasonlítjuk az elmúlt másfél évtized évi 7000 hektáros átlagával.
Olaszországban többnyire az ország déli részén okozott gondot a tűzvész, ami nem kímélte, Spanyolországot, Franciaországot, Svájcot, Törökországot, Oroszországot, de Portugáliát sem, ahol még mindig tombolnak az erdőtüzek.
Bár a tűzvész elsősorban a mediterrán térséget érintette,
Európa többi országa sem menekülhetett meg idén a szélsőséges időjárási viszonyok következményeitől.
Ahol nem a tűz, ott a víz pusztított.
Németországban, Ausztriában, Csehországban, Georgiában és Magyarországon is komoly áradásokat okoztak a heves esőzések. Szomszédunkban, Szlovéniában pedig hatalmas pusztításokat okozott az árvíz, amely komplett városokat árasztott el. Többen életüket vesztették a katasztrófában, egy magyar turistacsoport pedig az utak járhatatlansága miatt nem tudott időben hazaérni az országból.
Magyarország egyébként – bár saját határain belül is komoly áradásokkal kellett megküzdenie – Szlovéniába és Georgiába is küldött segítséget a kármentésre.
A szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakrabban okoznak olyan természeti katasztrófákat, amik súlyos emberáldozatokat követelnek. A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint Ázsia a leginkább katasztrófa sújtotta terület, de Európában is egyre gyakrabban hallani ilyen esetekről. Az Európai Erdőtűz Információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint 2023. július 22-ig több mint 182 ezer hektárnyi terület égett porig Európában.
Ez több mint 40 százalékkal magasabb, mint az elmúlt másfél évtized átlaga.
Emellett az is aggasztó, hogy az erdőtüzek és árvizek egyre inkább érintik a lakó- és nyaralóövezeteket, így a biodiverzitás és a mezőgazdaság mellett az emberek élete is veszélyben van.
A növekvő krízissel szemben az európai országok vezetői megelőző intézkedések bevezetését szorgalmazzák, és igyekeznek előmozdítani a nemzetközi együttműködést a további pusztítások megállítása érdekében. A tavalyi katasztrófák után az EU szeptemberben összeült, hogy megvitassák, hogyan tudnának még hatékonyabban fellépni a válsághelyzet megelőzése, vagy a kialakult tragédia leküzdése érdekében. Az idei év eseményei után feltehetően további stratégiai lépésekre lesz szükség nem csak nemzetközi, de az országok szintjén is.
Nyitókép: AFP/Salvatore Allegra
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
A demilitarizált övezet felügyelete és kockázatai különösen vitatottak.
„Mi vagyunk az élő példa arra, lehetett volna ez másképp” – erősítette meg a miniszterelnök.
Még mindig nem tudtak kiigazodni az orosz elnökön.
A kormányfő szerint van félnivalójuk.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
