„Nem biztos, hogy az orosz stratégiai türelem addig húzza, mint gondolják” – Csiki Varga Tamás a Mandinernek

A NATO felminősítette az Ukrajnával való kapcsolatait a NATO-Ukrajna Tanács létrehozásával, de tagságot nem kínált fel – kezdte megállapításait Világrend című műsorunk eheti adásában Csiki Varga Tamás, aki szerint az ukrán NATO-tagságot leginkább politikai okból hagyják nyitva, mert 

Ha a háború mostani szakasza lezárul, akkor viszont a NATO-tagság ígérete egy jó tárgyalási alap lehet, és ez elsősorban Oroszország számára üzenet. Moszkva 2008-ban egy háborúval technikailag megakasztotta Grúzia közeledését a NATO-hoz, 2014-ben pedig ismét meglepte elszántságával a Nyugatot, amely nem jól mérte fel, hogy Oroszország mennyire mer beleállni katonailag a konfliktusba – vélekedett a szakértő. 

2022 februárjában ugyanakkor Moszkva mérte el Ukrajna ellenállási képességeit, de ha már háború lett, akkor az – bár emberélet és anyagi károk tekintetében óriási pusztítás történt – a kelet-európai államok biztonságát is szolgálja: „A térség államainak fontos, hogy Oroszország hagyományos katonai képességei gyengüljenek, ennek egyfajta eszköze az ukrajnai háború, égetik el az orosz élőerőt, haditechnikát” – folytatta Csiki Varga.

Ukrajna NATO-taggá válási esélyeivel kapcsolatban a szakértő elmondta: minden szuverén állam eldöntheti, melyik szövetséghez akar csatlakozni, ha 

„Ha úgy fogja föl a 31 NATO-tagállam, hogy Ukrajna csatlakozásával a közös biztonság erősödne, akkor megengedik, hogy csatlakozzon. Ha úgy látják, hogy ez egy sebezhetőséget, egy problémát jelent, akkor nem engedik meg, hogy csatlakozzon” – tette hozzá.

Változó geostratégiai pozíciók

A török elnök  a múlt hétvégén az oroszokkal kötött egyezség ellenére elengedett öt Azovsztal-parancsnokot, és úgy fogalmazott, hogy Ukrajna „megérdemli” a NATO-tagságot. Ezzel kapcsolatban az SVKI tudományos főmunkatársa elmondta: elképzelhető, hogy Erdogan elnök belátta, hogy Oroszország egy problémageneráló állam, amely 

Az orosz-ukrán gabonaszállítási egyezség újratárgyalásánál szintén ütőkártya lehet Erdogan kezében, ha jelzi: a megállapodás közvetítőjeként Törökország nem fél Oroszországtól, és kész tárgyalásra kényszeríteni az oroszokat. 

Hasonlóan furcsa álláspont-módosítás volt, amikor Törökország a vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtti megbeszéléseken belement, hogy megszavazza Svédország NATO-tagságát, cserébe azonban fegyverzeti szerződéseket kért, és a török EU-csatlakozási folyamat újraélesztését. A biztonságpolitikai szakértő szerint a török EU-csatlakozás esélye nagyon kicsi, így ha Ankara ezzel kapcsolja össze a svédek NATO-tagságát, nehéz helyzet alakulhat ki.

Arra a felvetésre, hogy a vilniusi csúcson ott volt több csendes-óceáni állam (Ausztrália, Japán, Új-Zéland, Dél-Korea) képviselője, és hogy ez annak a jele-e, hogy új helyzet van a globális biztonsági rendben, a Világrend vendége azt válaszolta: a NATO és a csendes-óceáni államok egy évtizede kapcsolatban állnak egymással, egy értékközösség a kapcsolatok alapja, de van a vilniusi jelenlétüknek egy geopolitikai vonatkozása is, mégpedig az, hogy 

Az Egyesült Államok pedig arra készül, hogy a csendes-óceáni térségben Kína hasonlóra készül. „Kínai részről a stratégiai kommunikáció évtizedek óta az, hogy Kína békés ország, a konfliktusok békés megoldására törekszik, alapjában nem kívánja megváltoztatni a világrendet, de a gyakorlat nem ezt mutatja” – fogalmazott Csiki Varga Tamás, utalva a hongkongi vagy a dél-kínai-tengeri eseményekre.

Hova futhat ki az ukrán ellentámadás?

„Közepesen hatékony, és nem meglepő, hogy ilyen lassan halad” – így minősítette a néhány hete zajló ukrán ellentámadást a biztonságpolitika szakértő, aki felhívta a figyelmet, hogy az ukránok amerikai hadászati-kiképzési tervek alapján ezúttal nem a mozgékony hadviselés eszközeivel, hanem felőrlő hadművelettel próbálják feltörni a mélységben tagolt orosz műszaki zárat, védelmi állásokat, úgynevezett 

Kilenc új dandárt állítottak fel, amely nyugati haditechnikával van felszerelve, és három, szovjet haditechnikával felszereltet – 45-60 ezer főt szánnak az ellentámadásra – folytatta az adatokkal Csiki Varga –, még mindig az első három dandárt rotálják, keresik a behatolási pontokat.

A sikeres behatoláshoz tüzérségi tűz és a légierő támogatása lenne szükséges, azonban a szakértő szerint kevés a tűzerő a hatékony, gyors ukrán hadművelethez. 

Ez nem fogja a Krímet érinteni, de a herszoni-zaporizzsjai térséget igen, viszont nem biztos, hogy az egész földnyelvet el tudják foglalni. (...) Azt el tudom képzelni, hogy Bahmutot visszafoglalják az ukránok” – vélekedett a harcok várható kimenetelével kapcsolatban az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Csiki Varga Tamás zárógondolatként hozzátette: az orosz katonai fölény nem vitatott, de 

és nem biztos, hogy az orosz stratégiai türelem ki fogja húzni olyan sokáig, mint azt sokan gondolják.

--

A Világrend adásának vendége Csiki Varga Tamás, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa volt.

--

A beszélgetést itt nézheti meg:

--

Nyitókép:  Ukrán katonák a donbaszi frontvonalon 2023. július 13-án  (forrás: Gian Marco Benedetto / Anadolu Agency via AFP)