Lassan haladnak az ukrán manőverek, de vajon elegendőek lesznek a katonai képességek az áttöréshez? Milyen területfoglalásokat érhet el és mikor az ukrán ellentámadás? A biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük podcast-műsorunkban.
A NATO felminősítette az Ukrajnával való kapcsolatait a NATO-Ukrajna Tanács létrehozásával, de tagságot nem kínált fel – kezdte megállapításait Világrend című műsorunk eheti adásában Csiki Varga Tamás, aki szerint az ukrán NATO-tagságot leginkább politikai okból hagyják nyitva, mert
ehhez konszenzusos egyezség kell, és néhány tagállam fenntartásai miatt ez a megegyezés még nem jött létre.
Ha a háború mostani szakasza lezárul, akkor viszont a NATO-tagság ígérete egy jó tárgyalási alap lehet, és ez elsősorban Oroszország számára üzenet. Moszkva 2008-ban egy háborúval technikailag megakasztotta Grúzia közeledését a NATO-hoz, 2014-ben pedig ismét meglepte elszántságával a Nyugatot, amely nem jól mérte fel, hogy Oroszország mennyire mer beleállni katonailag a konfliktusba – vélekedett a szakértő.
2022 februárjában ugyanakkor Moszkva mérte el Ukrajna ellenállási képességeit, de ha már háború lett, akkor az – bár emberélet és anyagi károk tekintetében óriási pusztítás történt – a kelet-európai államok biztonságát is szolgálja: „A térség államainak fontos, hogy Oroszország hagyományos katonai képességei gyengüljenek, ennek egyfajta eszköze az ukrajnai háború, égetik el az orosz élőerőt, haditechnikát” – folytatta Csiki Varga.
Ukrajna NATO-taggá válási esélyeivel kapcsolatban a szakértő elmondta: minden szuverén állam eldöntheti, melyik szövetséghez akar csatlakozni, ha
az ukrán társadalom ezt akarja, akkor a NATO-nak erre lehetőséget kell adnia.
„Ha úgy fogja föl a 31 NATO-tagállam, hogy Ukrajna csatlakozásával a közös biztonság erősödne, akkor megengedik, hogy csatlakozzon. Ha úgy látják, hogy ez egy sebezhetőséget, egy problémát jelent, akkor nem engedik meg, hogy csatlakozzon” – tette hozzá.
Változó geostratégiai pozíciók
A török elnök a múlt hétvégén az oroszokkal kötött egyezség ellenére elengedett öt Azovsztal-parancsnokot, és úgy fogalmazott, hogy Ukrajna „megérdemli” a NATO-tagságot. Ezzel kapcsolatban az SVKI tudományos főmunkatársa elmondta: elképzelhető, hogy Erdogan elnök belátta, hogy Oroszország egy problémageneráló állam, amely
aláássa a regionális biztonságot, ezért a török érdekek miatt módosít a háborúval kapcsolatos álláspontján.
Az orosz-ukrán gabonaszállítási egyezség újratárgyalásánál szintén ütőkártya lehet Erdogan kezében, ha jelzi: a megállapodás közvetítőjeként Törökország nem fél Oroszországtól, és kész tárgyalásra kényszeríteni az oroszokat.
Hasonlóan furcsa álláspont-módosítás volt, amikor Törökország a vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtti megbeszéléseken belement, hogy megszavazza Svédország NATO-tagságát, cserébe azonban fegyverzeti szerződéseket kért, és a török EU-csatlakozási folyamat újraélesztését. A biztonságpolitikai szakértő szerint a török EU-csatlakozás esélye nagyon kicsi, így ha Ankara ezzel kapcsolja össze a svédek NATO-tagságát, nehéz helyzet alakulhat ki.
Arra a felvetésre, hogy a vilniusi csúcson ott volt több csendes-óceáni állam (Ausztrália, Japán, Új-Zéland, Dél-Korea) képviselője, és hogy ez annak a jele-e, hogy új helyzet van a globális biztonsági rendben, a Világrend vendége azt válaszolta: a NATO és a csendes-óceáni államok egy évtizede kapcsolatban állnak egymással, egy értékközösség a kapcsolatok alapja, de van a vilniusi jelenlétüknek egy geopolitikai vonatkozása is, mégpedig az, hogy
egy világrend-konfliktus alakult ki, Oroszország a status quo-t felrúgta.
Az Egyesült Államok pedig arra készül, hogy a csendes-óceáni térségben Kína hasonlóra készül. „Kínai részről a stratégiai kommunikáció évtizedek óta az, hogy Kína békés ország, a konfliktusok békés megoldására törekszik, alapjában nem kívánja megváltoztatni a világrendet, de a gyakorlat nem ezt mutatja” – fogalmazott Csiki Varga Tamás, utalva a hongkongi vagy a dél-kínai-tengeri eseményekre.
Hova futhat ki az ukrán ellentámadás?
„Közepesen hatékony, és nem meglepő, hogy ilyen lassan halad” – így minősítette a néhány hete zajló ukrán ellentámadást a biztonságpolitika szakértő, aki felhívta a figyelmet, hogy az ukránok amerikai hadászati-kiképzési tervek alapján ezúttal nem a mozgékony hadviselés eszközeivel, hanem felőrlő hadművelettel próbálják feltörni a mélységben tagolt orosz műszaki zárat, védelmi állásokat, úgynevezett
„összfegyvernemi áttörést” kell végrehajtaniuk, ennek a megvalósítása pedig 10-12 hetet is igénybe vehet.
Kilenc új dandárt állítottak fel, amely nyugati haditechnikával van felszerelve, és három, szovjet haditechnikával felszereltet – 45-60 ezer főt szánnak az ellentámadásra – folytatta az adatokkal Csiki Varga –, még mindig az első három dandárt rotálják, keresik a behatolási pontokat.
A sikeres behatoláshoz tüzérségi tűz és a légierő támogatása lenne szükséges, azonban a szakértő szerint kevés a tűzerő a hatékony, gyors ukrán hadművelethez.
„Azt gondolom, hogy lesz áttörés, lesz ukrán területfoglalás.
Ez nem fogja a Krímet érinteni, de a herszoni-zaporizzsjai térséget igen, viszont nem biztos, hogy az egész földnyelvet el tudják foglalni. (...) Azt el tudom képzelni, hogy Bahmutot visszafoglalják az ukránok” – vélekedett a harcok várható kimenetelével kapcsolatban az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Csiki Varga Tamás zárógondolatként hozzátette: az orosz katonai fölény nem vitatott, de
a Wagner-zendülés egyik tanulsága az lehet, hogy az orosz politikai vezetés stabilitásába vetett hit megrendült,
és nem biztos, hogy az orosz stratégiai türelem ki fogja húzni olyan sokáig, mint azt sokan gondolják.
--
A Világrend adásának vendége Csiki Varga Tamás, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Ukrán katonák a donbaszi frontvonalon 2023. július 13-án (forrás: Gian Marco Benedetto / Anadolu Agency via AFP)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
Azt viszont továbbra sem pontosítják, mi legyen a szolgálati idő felső határa.
Az ukrán elnök Orbán Viktorról is beszélt.
A pontos számokat még nem közölték.
A Mandiner küldetése több, mint a hírek közvetítése. Azon dolgozunk, hogy a konzervatív értékeknek erős, világos és hiteles hangot adjunk. Ebben most Ön is segíthet.
A Mandiner küldetése több, mint a hírek közvetítése. Azon dolgozunk, hogy a konzervatív értékeknek erős, világos és hiteles hangot adjunk. Ebben most Ön is segíthet.
