„A tartós béke megteremtéséhez Ukrajnának csatlakoznia kell a NATO kötelékéhez” – húzta alá a 99 éves amerikai exkülügyminiszter.
Április végén az Economist újságírója arról kérdezte Henry Kissingert, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a Kína és Amerika közötti verseny háborúvá fajuljon. A 99 éves exkülügyminisztert ugyanis aggasztja Kína és Amerika egyre élesedő versenye a technológiai és gazdasági elsőségért.
Az első világháború előtti klasszikus helyzetben vagyunk,
ahol egyik félnek sincs sok politikai engedményre lehetősége, és ahol az egyensúly bármilyen megbomlása katasztrofális következményekkel járhat” – fogalmaz az amerikai külpolitikai gondolkodás doyenje.
Kissinger szerint a pusztító konfliktusok megelőzésének egyetlen módja a kemény diplomácia, amelyet ideális esetben közös értékek erősítenek meg. Szerinte az emberiség sorsa attól függ, hogy Amerika és Kína meg tud-e barátkozni egymással. Úgy véli, különösen az AI gyors fejlődése miatt csak öt-tíz évük marad arra, hogy megtalálják ennek a módját.
Az exkülügyminiszter szerint egyes amerikaiak úgy vélik, hogy egy legyőzött Kína demokratikus és békés lesz. Kissinger azonban bármennyire is szeretné, ha Kína demokrácia lenne, nem lát erre esélyt. Sokkal valószínűbb, hogy a kommunista rezsim összeomlása polgárháborúhoz vezetne, amely ideológiai konfliktussá keményedne, és csak tovább növelné a globális instabilitást.
– mondja. Kissinger beszélt az ukrajnai háborúról is. „A feladat most az, hogy a háborút befejezzük, anélkül, hogy megteremtenénk a terepet a következő konfliktushoz” – fogalmazott.
Kissinger azt szeretné, ha Oroszország a lehető legtöbbet feladná a 2014-ben meghódított területéből, de a valóság az, hogy bármilyen tűzszünet esetén Oroszország valószínűleg legalább Szevasztopolt (a Krím legnagyobb városát és Oroszország fő haditengerészeti támaszpontját a Fekete-tengeren) megtartaná. Egy ilyen rendezés szerinte, egy elégedetlen Oroszországot és egy elégedetlen Ukrajnát hagyhat maga után – ami a jövőbeni konfrontáció receptje.
– hangoztatja. Úgy folytatja: „az európaiak azt mondják: »Nem akarjuk őket a NATO-ban, mert túl kockázatosak. És ezért a pokolba is felfegyverezzük őket, és a legfejlettebb fegyvereket adjuk nekik«.”
A tartós béke megteremtéséhez Európában a Nyugatnak két dologban kéne változtatnia a földhöz ragadt gondolkodásmódján. Az első az, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO kötelékéhez, mint a visszatartás, valamint a védelem eszköze. A második, hogy Európa közeledést tervezzen Oroszországhoz, meg kell tervezni egy stabil keleti határ megteremtésének módját.
Kép forrása: JOHN MACDOUGALL / AFP
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
A francia elnök is elkezdett mozgolódni.
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
