Habár az LMBTQ-személyek nem köthetnek házasságot, gyermeket nem fogadhatnak örökbe, s a biológiai nemüket is meg kell tartaniuk a hatóságok előtt, hazai jogvédelmük megfelel az európai standardoknak.
A Mandiner stábja a 2022-es Budapest Pride felvonuláson járt, ahol többek között arra kereste a választ, hogy milyen jogsérelmektől szenvednek az érintettek Magyarországon. A videóriport kapcsán az a benyomás alakulhat ki a nézőben, hogy az érintettek Magyarországon szélsőséges jogfosztottság közepette élnek.
A valóság ezzel szemben az, hogy habár a progressziónak köszönhetően akad néhány olyan terület, ahol parázs viták várhatók, az LMBTQ-személyek jogvédelme a klasszikus emberi jogok szintjén rendezettnek tekinthető. Az LMBTQ-mozgalom által követelt jogok listája ugyanis tulajdonképpen egy skála; ennek egyik végpontját az azonos nemű személyek közötti szexuális tevékenység büntetőjogi üldözése, a másikat pedig akár a jogi és orvosi nemváltoztatás engedélyezése jelentheti.
Magyarországon a Büntető Törvénykönyv 1961-ig ismerte az azonos nemű felnőttek közötti szexuális kapcsolatot. A módosítást követően a 20 év feletti felnőttek ilyen cselekményei már nem számítottak bűncselekménynek. 1978-ban egy további, átfogó jellegű módosítás következtében pedig ebben a kategóriában az úgy nevezett „beleegyezési korhatár” 18 évre csökkent.
A beleegyezési korhatárt illetően a büntetőjog egészen 2002-ig diszkriminatív volt: külön elbírálás alá esett, ha egy felnőtt egy eltérő, illetve azonos nemű 14 és 18 év közötti fiatalkorúval létesített szexuális kapcsolatot. Utóbbi esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel kellett sújtani az elkövetőt akkor is, ha a fiatalkorú partner beleegyezett az aktusba.
Megjegyzendő, hogy a Büntető Törvénykönyv az azonos nemű személyek kapcsolatát a „természet elleni fajtalanság” kifejezéssel illette, amellyel kapcsolatban felmerült, hogy
Ezzel a kérdéssel az Alkotmánybíróság is foglalkozott. 2002-es határozatában arra a következtetésre jutott, hogy nem sérül az emberi méltóság a „fajtalankodás”, illetve „fajtalanság” kifejezések tekintetében.
Úgy ítélte, hogy ezek a kifejezések a régi magyar köznyelv, jogi nyelv maradványai, amelyek a hűtlenség, a kéjelgés, illetve a kerítés kifejezésekhez hasonlóan mai köznyelvből már kihaltak. Az Alkotmánybíróság úgy látta jónak ekkor, hogy „a törvény a fajtalanság, fajtalankodás szavak használatával – a kifejezést értelmezéssel kiegészítve – a tiltott szexuális viselkedések körén belül a közösüléstől eltérő minden más magatartás pontos és egyértelmű leírását adja.”
2012-ben az Országgyűlés új Büntető Törvénykönyvet fogadott el, amelynek „szexuális erőszak” című tényállása átfogó kategóriát jelent a szexuális bűncselekményeken belül, így a „fajtalanság” kifejezés sem képezi vita tárgyát többé a jogi szaknyelvben.
Miközben az LMBTQ-személyek büntetőjogi diszkriminációját szanálták a jogrendszerből, a polgári jog – vagyis a mindennapi életvitel – területén jelentős előrelépések történtek. 1996-tól az állam elismerte az azonos neműek élettársi kapcsolatát, 2009-ben pedig egy külön jogi kategóriát hoztak létre: a bejegyzett élettársi kapcsolat kategóriáját.
Utóbbi „majdnem házasság”: szabályai alapvetően ugyanazok, mint a házasságnak.
A közeli hozzátartozói kör a polgári jog szempontjából is az egyén legszűkebb kapcsolati köre: aki ide tartozik, a mindennapi ügyintézés területén többletjogosultságokkal rendelkezik a külvilághoz képest.
Eltérések is vannak a házassághoz képest: a kiskorúak nem köthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, továbbá tilos a közös örökbefogadás, a mesterséges megtermékenyítésben való részvétel, illetve az anya bejegyzett élettársa nem lesz automatikusan a gyermek szülője.
2003. decemberében hirdették ki az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, amely alapvető garanciául szolgál a hazai LMBTQ-személyek mindennapi boldogulása tekintetében. Ez az a jogszabály részletesen tárgyalja azt, hogy mit jelent az emberi méltóság, s hogy mit tehet az, akit emberi méltóságában megsértenek.
Ennek a törvénynek a kötelezettjei nemcsak az állami szervek, hanem valamennyi szolgáltató, munkáltató, vagyis
A törvény értelmében hátrányos megkülönböztetésnek minősül az, ha valaki többek között szexuális irányultságára, nemi identitására tekintettel szenved sérelmet.
Az az LMBTQ-személy, aki e minőségére tekintettel hátrányt szenved, különféle bírósági és hatósági utakat igénybe véve is jogorvoslatra számíthat: személyiségi, munkaügyi, vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert indíthat, de követelésének érvényt szerezhet fogyasztóvédelmi, foglalkoztatás-felügyeleti, vagy szabálysértési hatóság előtt is.
neki csak valószínűsítenie kell, hogy őt szexuális irányultságára, nemi identitására tekintettel hátrány érte, vagy érheti. Ellenben az ellenérdekű félnek (aki lehet munkáltató, szolgáltató, hatóság stb.) bizonyítania kell azt, hogy az LMBTQ-személy panasza alaptalan.
A hatóságok előtt a férfi férfi, a nő nő
A nemváltoztatás jogi elismerése az LMBTQ kultúrharcának egy ugyancsak sarkalatos pontja. Magyarországon egy 2020-as törvény rögzítette, hogy az anyakönyvbe bejegyzett nem, tulajdonképpen az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál. A jogalkotó úgy vélte, hogy az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek, ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása (tengerentúli eset például, hogy egy transznemű foglyot azért kellett elszállítani egy női börtönből, mert teherbe ejtette két társát). Megjegyzendő, hogy habár Németországban megvan a jogi lehetőség arra, hogy az állampolgárok a hatósági nyilvántartásokban nemet váltsanak, 2018-ban például botrány lett abból, hogy kiderült: a gyakorlat szerint a gyermekek születési anyakönyvi kivonatában a transzszexuális szülők eredeti, biológiai nemük szerint lettek feltüntetve.
Jóllehet a bejegyzett élettársi kapcsolat adta lehetőségeket igénybe vehetik, az azonos nemű személyek házasságot továbbra sem köthetnek. Ez Közép-Kelet-Európa jelentős részén, Görögországban és Olaszországban szintén nem lehetséges. Az azonos neműek házasságának létjogosultsága mellett általában a diszkriminációtilalmat, vagyis a jogegyenlőség elérését szokták felhozni legfőbb érvként. Eszerint a házasság megítélésének is a progresszió szellemében kellene alakulnia minden társadalomban.
Vagyis, a házasság az egy férfi és egy nő közötti szövetség, keret a gyermeknevelésre. Érvként vetődhet fel az is, hogy az azonos neműek házasságának engedélyezését követően nincs más hátra, a poligámiát is engedélyezni kell. Jellemzőek a vallásszabadság korlátozását sérelmező érvek is.
Európában hasonló a helyzet az azonos neműek örökbefogadása kapcsán is: a kontinens egyik fele inkább támogatja, a másikban ez a fordulat nem következett be. Itt az engedélyezés melletti legfőbb érv szintén a progresszió támogatása, továbbá az, hogy az azonos nemű párok jobb alternatívát nyújtanak a gyermekotthonokban való neveltetéshez képest.
Ellenérvként három, gyakran hangoztatott szempont szokott megjelenni. Egyrészt, hogy minden gyermeknek szüksége van egy férfi és egy női modellre, vagyis apára és anyára, s ha párok fogadnak örökbe, ezt a szükségletet pedig heteroszexuális párok elégíthetik ki. Másrészt, az azonos nemű személyek örökbefogadásával szemben érvként vetik fel, hogy az LMBT-közegben való neveltetés veszélyezteti a gyermek fejlődését, különös tekintettel nemi identitására és szexuális irányultságára. Harmadrészt, hogy a szivárványcsaládban nevelt gyermekek életük korai szakaszától kezdve szociális stigmáktól, diszkriminációtól szenvednének.
Ezt a jogelvet a gyermekjogok területén megkerülhetetlen ENSZ Gyermekek jogairól szóló, New York-i egyezmény, amelyet 1989-ben kötöttek meg a tengerentúlon. Az összes, gyermekjogot érintő határozat és ítélet erre hivatkozik.
Amikor tehát az válik vita tárgyává, hogy az azonos nemű személyek vállalhatnak-e gyermeket, lényegében a gyermekek mindenek felett álló érdekeit és az LMBTQ-jogfejlesztést és az antidiszkriminációt kell mérlegelni. Az azonos nemű személyek örökbefogadási jogosultsága melletti érvek döntő többsége abból indul ki, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekeivel a progresszív fordulat összhangban áll. Kérdés azonban, hogy
Azon országok jelentős hányadában, ahol az azonos neműek törvényesen köthetnek házasságot, illetve fogadhatnak örökbe, a politikai döntést érdemi közvita, számos helyen pedig népszavazás előzte meg.
2021. december közepi ítéletében az Európai Bíróság azonban érdemben szólt hozzá a vitához az ítélet jogereje miatt pedig a konzervatív érvek mintha kevesebb súllyal esnének a latba Európa azon területein, ahol a fenti viták nem progresszív végeredménnyel zárultak. Ez azért jelentős fejlemény, mert
Ezen 13 tagállam közül is csupán azok egy része ismeri el a biológiai anya azonos nemű házastársának szülői jogállását.
A testület mindenesetre a szabad mozgáshoz való jogra hivatkozva kimondta, hogy ha egy uniós tagállam elismeri a gyermek és a gondviselői közötti szülői jogviszonyt, minden uniós tagállam köteles így tenni: vagyis
Az ügy hátteréül az szolgál, hogy egy Spanyolországban élő leszbikus pár bolgár és gibraltári tagjai mindketten egyikük gyermekének anyjaként kérték feltüntetni magukat Bulgáriában a gyermek személyi okmányain. Az ügyben a konfliktust az okozta, hogy Spanyolországban elismerik az azonos neműek házasságát és örökbe fogadáshoz való jogát, Bulgáriában pedig nem.
Kép: Ferenc ISZA / AFP
A fizetés pillanatában már indul is az algoritmus. Így lehet a rendelést a leghamarabb összeállítani. A Kifli.hu a korábbinál sokkal nagyobb raktárral várja a megrendeléseket.
Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását egyre jobban erőltetik. Magyar Péterék hiába próbálják lerúgni magukról, egyre több részlet kerül elő a tiszás adatbotrányról. Pozitív véget ért a kényszersorozott kárpátlajai diákok ügye. Ezekre a szerdai fejleményekre tapadtak rá a hírfogyasztók.
És ne költöztessenek a szomszédomba migránst, ne illegessék magukat az ablakom alatt tüllszoknyás férfiak, ne vigyék a fiaimat háborúba. Jelentkezzenek erre a Tisza szerelmesei. Ungváry Zsolt írása.
Őrült eredmények a szerdai játéknapon.
A Zrt. a félreértések elkerülése végett megismételte állásfoglalását, melyben már úgy fogalmaztak, hogy a kedvezőtlenebb hitelminősítés elkerülése érdekében lehet szükség a kiigazításokra.
„Nem szabad olyan vezetőket választani, akik újra és újra rossz útra terelnek minket” – mondta a színész Orbán, Trump és Putyin kapcsán.
A fizetés pillanatában már indul is az algoritmus. Így lehet a rendelést a leghamarabb összeállítani. A Kifli.hu a korábbinál sokkal nagyobb raktárral várja a megrendeléseket.
Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását egyre jobban erőltetik. Magyar Péterék hiába próbálják lerúgni magukról, egyre több részlet kerül elő a tiszás adatbotrányról. Pozitív véget ért a kényszersorozott kárpátlajai diákok ügye. Ezekre a szerdai fejleményekre tapadtak rá a hírfogyasztók.
