Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Megkérdeztük a Momentumot, feltétel nélkül támogatták-e Zelenszkijék ALDE-hoz csatlakozását, vagy kérték a kárpátaljai magyarok jogait korlátozó törvények hatályon kívül helyezését.
„Zelenszkij pártjával immáron egy pártcsaládot alkotunk” – hangoztatta Facebook-oldalán Fekete-Győr András. A Momentum országgyűlési képviselője leszögezte: a dublini ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért – a szerk.) kongresszus legfontosabb eredménye Volodomir Zelenszkij ukrán elnök és háborús hős pártjának felvétele volt centrista, európapárti pártcsaládunk körébe.
Miközben Fekete-Győr üdvözli az ukrán elnök pártjának ALDE-hoz csatlakozását, a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogát korlátozó, a mai napig hatályban lévő ukrán törvényekről nem tesz említést. Pedig, ha valamikor, épp most, a liberális pártcsaládhoz való csatlakozási feltételek megtárgyalásakor kérhette volna a Momentum a kárpátaljai magyarokat jogfosztó törvények hatályon kívül helyezését. A Mandiner megkereste a Momentumot, megkérdeztük a pártot, hogy támasztottak-e ilyen feltételt Zelenszkijék ALDE-hoz csatlakozásának. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
Az ominózus jogszabály ellen egyébként hatályba lépésekor hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. A törvényről egyébként még az Európa Tanács is megállapította, hogy akadáyozza a kisebbségek anyanyelven történő tanítását.
„Isten hozott benneteket Európa előszobájában!” – írta Fekete-Győr a közösségi oldalán. A politikus hozzátette: „A magyarok – ellentétben a Fidesszel – nem barátai a háborús agresszor Putyinnak. Mi, akik 1956 örökségét sosem feledhetjük, a honvédő szabadságharcosok oldalán állunk”.
vagyis, „Dicsőség Ukrajnának!” – írta az ukrán hadsereg szimbolikus mondatát az a Fekete-Győr András, aki már a háború kitörése előtt három héttel szorgalmazta a fegyverszállítást Ukrajnának.
„Sláva Ukrayíni!” / „Dicsőség Ukrajnának!”
Az angol nyelvű Wikipédia szerint a kifejezés először a 20. század elején jelent meg különböző változatokban. Leginkább az 1917-től 1921-ig tartó ukrán szabadságharc idején vált népszerűvé az ukránok körében. Az 1930-as évektől különböző ukrán nacionalista csoportok, valamint a hidegháború idején a nyugati ukrán diaszpóra csoportok és menekültközösségek használták.
A Szovjetunióban ezt a kifejezést a szovjet, majd az orosz hatóságok tiltották és hiteltelenítették. A mondat végül Ukrajnában, a Szovjetunió bukásával kapcsolatos függetlenségi harcok során került elő újra, majd a kifejezés a 2014-es ukrán forradalom és az orosz-ukrán háború idején is életre kelt, melynek során Ukrajnában széles körben elterjedt népszerű szimbólummá vált. A kifejezés történetéről bővebben (angol nyelven) ide kattintva olvashat.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az Azov nemzeti gárda egy fegyveres szervezet, amely egyszerre lényegében politikai egységként is funkcionál. Az azovosok állományát az oroszok szerint jelentős részben szélsőséges nacionalisták és neonácik alkotják.
Az oroszok háborús bűnökkel vádolják az Azovot és amikor Ukrajna „nácitalanításáról” beszélnek, többnyire az Azov gyűléseire, és tevékenységére gondolnak.
Az orosz haderő tagjai vadásszák az azovosokat, még a civileket is egyenként átnézik, hogy van-e Azov tetoválásuk. Erről bővebben ide kattintva olvashat.
Az alábbi videón például az Azov mozgósítása látható Dnyiproban:
***
Fekete-Győr: Magyarországnak fegyverekkel kell támogatnia Ukrajnát
Egy felelős magyar kormánynak elrettentés-politikára van szükség a Momentum volt elnöke szerint. Bővebben!
Fotó: Facebook