Német alkotmánybíróság: részben alkotmánysértően működik a bajor titkosszolgálat

Határain túlterjeszkedő jogosultságokat gyakorolhatott a bajorországi alkotmányvédelmi hivatal (Bayerisches Landesamt für Verfassungsschutz), sértve ezzel az állampolgárok alapvető jogait – mondta ki kedden a Német Szövetségi Alkotmánybíróság.

A testület szerint a hivatal működését szabályozó bajor állambiztonsági törvény részben alkotmányellenes.

Most az alkotmánybíróságnak ezekkel a módosításokkal volt problémája.

Ezek ugyanis jelentős mértékben bővítették a bajor titkosszolgálat jogköreit: a megfelelő garanciák nélkül engedélyezte az adathalászatot, a mobiltelefonok helyzetének meghatározását és az emberek hosszútávú megfigyelését a hivatal számára.

Elvileg rendezett a kérdés, hogy mi a titkosszolgálat, s mi a rendőrség feladata

Az állambiztonság területén a feladatok megoszlanak az alkotmányvédelmi hivatal és a rendőrség között. Előbbi megfigyel, információt gyűjt és kinyomozza az alkotmányellenes folyamatokat. Mindeközben az alkotmányvédelmi hivatal politikusokkal egyeztet, amely alapján döntés születik. Ha az adott aggályos szituáció konkréttá és komollyá válik, a rendőrség lép be a képbe.

Utóbbi feladata a bűncselekmények elkövetésének megelőzése és üldözése a rendfenntartás érdekében. Miközben így tesz, eljárása az állampolgári jogok korlátozásával is járhat. Minél több adat áll a rendőr rendelkezésére e körben, annál hatékonyabban végzi a munkáját. Éppen ezért a szükséges mértékig az alkotmányvédelmi hivatal információkat szolgáltat a rendőrség részére.

Azért csak a szükséges mértékig, mert

Az alkotmányvédelmi hivatal feladata tehát az, hogy mérlegelje, hogy mit tudhat a rendőrség, és mit nem.

A probléma: parttalan adatkezelés, az átláthatatlanság és a garanciák hiánya

A szövetségi alkotmánybíróság problémája a következő: a bajor jogszabály túl széles körben engedte az adattovábbítást, miközben túl részletesen és átláthatatlanul bonyolult módon szabályozta az egész problémakört. A törvény tele volt kereszthivatkozással és alapvetően értelmezhetetlennek bizonyult.

Önmagában az értelmezési nehézségek kapcsán felmerül az alkotmányellenesség problémája:

Egy demokráciában a megfigyelés jogalapja nem maradhat titokban, az állampolgárokat pedig nem lehet az átláthatatlanság révén távol tartani az ilyen folyamatoktól.

Ezen felül az alkotmánybíróság kimondta, hogy a hatóságok közötti adat-továbbításnak hátterében minden esetben különösen jelentős jogi érdek kell, hogy álljon. Ezen felül a hatóságok adatgyűjtése nem lehet öncélú sem. 

Az éremnek két oldala van

A fejlemények alapján kijelenthető tehát, az emberi jogok kerekedtek felül, már ami a bajor alkotmányvédelmi hivatal gyakorlatát illeti. Más kérdés, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabályok hatékonyabbá tették a terrorizmus elleni küzdelmet.

Ahogy az a 153 oldalas alkotmánybírósági határozatban is áll, mostantól az alkotmányvédelmi hivatalnak

Az alkotmánybírósági döntés így pont az egyéni jogok érvényesülésének és az állam hatékony védekezési képességéhez fűződő társadalmi érdek kényes határmezsgyéjén mozog. 

Bajorország, a renitens

Az alkotmánybírósági döntés óta a jelenlegi és volt prominens politikusok a korábbi kormánypárt, a CSU felelősségét boncolgatják. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger korábbi igazságügyi miniszter (szabaddemokraták, FDP) például úgy véli, hogy a CSU „DNS-ébe kódolt az, hogy újra és újra megsértse az Alaptörvényt”. A politikus szerint,

A jelenlegi szövetségi igazságügyi miniszter üdvözölte a döntést: a döntésben az alapvető emberi jogok megerősödését látja, különösen a digitális szférában.

Tarik Tabbara, a Berlin School of Economics and Law professzora a Tagesspiegelnek a döntés kapcsán elmondta, hogy a bajor jogalkotó mindig is szeretett játszani a határokkal. Egyfajta „húzd meg, ereszd meg”-játszma folyik Bajorország és az alkotmánybíróság között. Úgy látja, hogy a bajor vezetés mindig is szerette próbálgatni a mozgásterét, miközben a karlsruhei fórum igyekezett kordában tartani az eseményeket és biztosítani a jogállamiság érvényesülését. 

Tabbara szerint a játszmahelyzet kialakulásában nagy szerepet játszik a CSU szerepfelfogása:

amelynek a közbiztonságot kell fenntartania a Karlsruhéból érkező túlzott szabadságvédelemmel szemben.

Tabbara szerint azonban nemcsak Bajorország renitens: Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg tartományok szintén szeretik kóstolgatni az alkotmánybíróságot, jóllehet, a lándzsa hegyét a bajorok jelentik.

Kép: PETER KNEFFEL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Dobozi Gergely