Börtön vagy menekülttábor? - új modell az Égei-tengeren

Újfajta menekülttábor nyílt szombaton a görögországi Számosz szigetén, amely modellként szolgál a térségben későbbiekben létesítendő táborok számára. Az Égei-tengeren Törökországhoz legközelebb fekvő, így a migrációs nyomásnak legerősebben kitett szigeten felépített létesítmény legfeljebb 3 ezer ember befogadására képes, az első ötszáz főt hétfőn telepítették ide. A több mint tizennégyezer négyzetméter területen fekvő tábor felépítését az Európai Unió 38 millió euróval finanszírozza, építése pedig 2019 óta tartott. Az előző számoszi tábort eredetileg 680 fő befogadására készítették fel, ehhez képest a migrációs áradat következtében több mint 7 ezer menekültet fogadott, ez pedig lényegében kezelhetetlen állapotokhoz vezetett.

Egy hálókörletben öt ágy és egy tároló található, a zuhanyzók és a mellékhelyiségek pedig közös használatban állnak. A tábort úgy tervezték, hogy energiafüggetlen legyen, s hogy a jelenlegi görög táboroknál megszokottnál jelentősen jobb körülményeket biztosítson a migránsok számára. Más táborokban ugyanis az élelemhez, a vízhez, az orvosi ellátáshoz és más alapvető szükségletekhez való hozzáférés nehézkes, egyrészt a migránsok nagy száma, másrészt pedig a görög hatóságok szűkös lehetőségei miatt. Vasárnap itt tűzvész tört ki, amelyet emiatt ki kellett üríteni. A tűzvész ellenére nagyobb kár vagy személyi sérülés nem történt. Egy éjszaka alatt 550 migránst kellett evakuálni az új táborba.

„Az új, szigorúan őrzött migránsközpontok visszaadják a nemzetközi védelmet keresők elveszett méltóságát, egyszersmind megteremtik a visszatoloncolásra váró illegális migránsok őrzéséhez és feltartásához szükséges körülményeket is.”

- kommentálta a létesítmény alapítását Notis Mitarachi görög migrációs miniszter.

A számoszi tábor megítélése azonban közel sem egyöntetűen pozitív. Csakúgy, mint egy katonai létesítményt, ezt a helyet is szögesdrót veszi körbe és rendőrök őrzik. A migránsok a tábor területére csak ujjlenyomatvételezést és átvilágítást követően léphetnek be. A hatóságok munkáját megfigyelőkamerák, mágneszáras ajtók és röntgenszkennerek is segítik.

Fekvése sem éppen „migránsbarát”: Zervouban, egy elszigetelt völgyben található, éppen ezért emberi jogi megfigyelők és aktivisták gyakran hasonlítják a migránstábort egy börtönhöz. 

„Még akkor sem beszélhetünk előrelépésről vagy fejlődésről, ha a létesítményt körülvevő szögesdrótot kifényesítik. A tábor tökéletesen szemlélteti az EU cinikus és veszélyes migrációs politikáját, amely csapdába ejti azokat, akik háborúk és erőszak elől menekülnek.”

– állítja Patrick Wieland, az Orvosok Határok Nélkül nevű, Soros Györggyel kapcsolatban álló francia NGO számoszi projektvezetője. Az NGO szerint az új számoszi tábor csak az Európában menedéket keresők dehumanizálását és marginalizálását szolgálja. Az ENSZ menekültügyi szervezete is kritikával illette az új modellt. A szervezet részéről Mireille Girard úgy véli, hogy az új táborra illő „zárt” kifejezés igencsak aggasztó a menekültekre nézve.

Az Európai Unió nemcsak a számoszi tábor felépítéséhez adott hozzájárulást.

Léroszon, Koszon, Khioszon és Leszboszon is. 

A projekttel az EU és a görög kormány közös célja, hogy megfékezze a migráció által leginkább sújtott görög szigetek további hanyatlását (ezt egyébként a görög kormány már régóta ígéri). Mindemellett a görög kormány újabb forrásokért folyamodott az uniós adminisztrációhoz a Görögország és Törökország közötti folyami határon, az Évrosz-folyó térségében épülő acélkerítés ügyében. Megjegyzendő, hogy a POLITICO értesülései szerint az Európai Bizottság még nem adott erre választ, mint ahogy a kerítés is egyelőre teljes mértékben görög finanszírozásban valósul meg. A mintegy negyven kilométer hosszúságú acélfal építése idén júniusban indult, és az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonulása miatt újabb migrációs válságtól tartó görög kormány úgy döntött, hogy gyorsít az építkezésen. 

Kép: LOUISA GOULIAMAKI / AFP

Dobozi Gergely