"Chipnagyhatalommá" válna az Európai Unió

Az Európai Unió középtávon az Egyesült Államok és Kína versenytársává nőné ki magát a mikrochip-iparban – tudhattuk meg Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. A politikus szokásos éves, az Európai Unió állapotáról szóló beszédében szólt többek között erről Strasbourgban. A vonatkozó stratégia az uniós tagállamok között allokálná a gyártási és fejlesztési teendőket. Hasonló tárgyú jogszabály egyébként Amerikában is létezik: a Chips for America Act („Chipeket Amerikának törvény”) értelmében például több tízmilliárd dollár csatornázható át az  iparágba.

Úgyszintén jelentős állami befektetések történnek Japánban és Kínában, ezek az országok ráadásul lépéselőnyben is vannak a világ többi részéhez képest – Tajvanban futnak ugyanis jelenleg össze a világ legfontosabb ellátási láncai a chipgyártás területén. Nem csoda tehát, hogy ahogy az elnök is fogalmazott, az EU-nak „bátornak” kell lennie, ha versenyképes pozícióra vállalkozik a félvezető-iparban, ez pedig most igencsak „rémítő”.

Ezzel együtt az Európai Unió célja, hogy részesedését a chippiacon 2030-ig mintegy húsz százalékkal növelje. Ezeket az ambíciókat azonban sokan kritizálják amiatt, hogy miközben

az Európai Unió e területen egyelőre zárkózottnak tekinthető.

A chipstratégiára azért van szükség, mert ahogy arra a bizottsági elnök is utalt, a koronavírus-világjárvány megmutatta, hogy mivel jár az, ha a globális ellátási láncok ténylegesen megszakadnak. A járványügyi zárlatok miatt a gyártást világszerte vissza kellett fogni. Hasonló hatással bírt a történelmi tajvani aszály is, amelynek eredményeképpen

Az európai gazdaság gerincét tartó autóipar például szintén elképzelhetetlen lenne chipek nélkül, s mint ahogy az a világjárvány tavalyi időszakában kiderült, a chipgyártás és szállítás elakadása többször is képes volt letérdeltetni az egész iparágat. Hasonlóról számoltak be a szórakoztató elektronikai eszközök európai forgalmazói is.

Ahhoz, hogy az EU az elektronikai félvezetők piacának meghatározó aktora legyen, először is több tíz milliárd eurós nagyságrendű tőkét kell allokálnia erre a célra, köz- és magánfinanszírozást egyaránt beleértve. Ahogy arra a POLITICO is rámutat,

amely a következő évtizedben 80 milliárd eurós beruházást hajthat végre a kontinensen.

Kép: Thomas Johansson / TT NEWS AGENCY / TT News Agency via AFP

Dobozi Gergely