Miként változtatott meg Afganisztán egy szuperhatalmat

„A párhuzamok mára mindenki számára jól ismertek: egy globális szuperhatalom katonai egységeket küld Afganisztánba, új vezetőt juttat hatalomra és hónapokon belüli kivonulást tervez. Ehelyett egy igencsak motivált lázadás generálta, éveken át tartó kínkeserves szituáció rabjává válik, a konfliktus pedig csak az e szuperhatalom fegyveres erőinek szégyenteljes visszavonásának eredményeképpen oldódik meg.

Ez az olvasat ma passzol az Amerikai Egyesült Államok esetére, ugyanakkor évtizedekkel korábban ugyanez történet a Szovjetunióról szólt. (…) A lecke – ha van ilyen egyáltalán –, nem más, mint hogy a nagyhatalmak újra és újra megpróbálták nekik tetszően formálni Afganisztánt, hogy aztán törekvéseik kudarcba fulladjanak.

Az összehasonlításokban azonban kevés figyelmet szentelnek a másik oldalnak; nevezetesen, hogy milyen változást hozott Afganisztán megszállása belföldön. A Szovjetunió esetében azt, hogy eredményeképpen a szuperhatalom polgárai újraértékelték a birodalom végét és értelmezési kereteit.

(…)

A szovjet vezetés egészen a legvégsőkig azon vitatkozott, hogy hagyjon-e katonákat Afganisztánban. (…) A végső csapatvisszavonásokat követően a Népi Küldöttek Kongresszusa (A Szovjetunió legfőbb közhatalmi szervezete 1989 és 1991 között) vizsgálatot indított a háború okaira és eredményeire vonatkozóan. 1989 októberében [a Kongresszus] „morális és politikai” alapokon ítélte el az inváziót. A Gorbacsov alatt megalkotott doktrína a háborút „a politikai célok előmozdításának egy teljes mértékben idejétmúlt és elfogadhatatlan módszereként” rögzítette.

(…)

Az orosz média az amerikai visszavonulást kárörömmel vegyes részvéttel, valamint aggodalommal narrálta [a kivonulás] lehetséges destabilizáló hatására tekintettel a régióban. A birodalom vége miatti aggodalmakat korbácsolta az Egyesült Államokban az a Donald Trump által 2019-ben is hangoztatott elgondolás, hogy az afganisztáni misszió a Szovjetunió szétesését eredményezte.

Mégis, az afganisztáni háború a Szovjetunió hanyatlásának a tünetét, s nem pedig az okát jelentette.”