Az államnak bele kell szólnia a családok életébe a német baloldal szerint

Németországban a hét elején kudarcba fulladtak a gyermekek jogainak Alaptörvénybe foglalásáról szóló pártközi egyeztetések, pedig az alaptörvény-módosítás a CDU/CSU és az SPD 2017-es koalíciós szerződésében is szerepelt. Idén januárban még úgy tűnt, a koalíciós partnerek kiegyeztek egy olyan szövegtervezetben, mely a családok jogainak érintetlenül hagyása mellett a gyermekek jóllétének garantálására tett javaslatot.

Az Egyezményt Németország még 1992-ben ratifikálta, azonban a gyermekek jogai az elmúlt évtizedekben nem kerültek bele az Alaptörvénybe, annak 6. cikke a szülők jogait és a családok védelmét rögzíti. Így ehelyett a német ifjúságvédelmi törvény, a gyermekek és az ifjúság támogatásáról szóló törvény, a Polgári törvénykönyv és a gyermekek elleni szexuális erőszakról szóló törvény kodifikálja a gyermekjogok egy-egy szeletét.

Az Alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség biztosítása érdekében Christine Lambrecht (SPD) igazságügyi miniszter a többi Bundestag-frakcióval egyeztetésbe kezdett. Ez azonban hétfőn este kudarcba fulladt. A Zöldek és a szélsőbaloldali die Linke ugyanis egyértelműbb részvételi jogot követelt a politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokban a gyermekek számára. Mindez azt jelenti, hogy a baloldali pártok a gyermekek jogait mindenáron a szülői jogok elé szerették volna helyezni. Ezt az álláspontot tükrözte Katrin Göring-Eckhardt kijelentése is,

Az SPD nyitott lett volna a szöveg megváltoztatására, a liberális FDP pedig azt is el akarta érni, hogy a szexuális identitást érő diszkrimináció tilalma is a módosítás része legyen. A kereszténydemokraták végül elutasították az ambiciózusabb gyerekjogokat, ugyanis attól tartottak, hogy az eltúlzott állami kötelezettségek megfogalmazása egyet jelent a családok társadalmi helyzetének gyengítésével. Hasonló álláspontot fogalmazott meg a radikális AfD is, a párt politikusai szerint egyértelmű, hogy a baloldal a szülők jogaival szemben próbálja növelni az állami beavatkozás lehetőségét. 

szerinte a kereszténydemokraták egyáltalán nem akarták az Alaptörvénybe foglalni a gyermekek jogait. A politikus ugyanakkor a Zöldeket is kritizálta, akiknek a kompromisszumkészség hiányát rótta fel. Thorsten Frei, a CDU/CSU-frakció helyettes vezetője csalódott amiatt, mert a koalíciós pártok által januárra leegyeztetett szöveget tízkörös egyeztetéssel sem tudták átvinni az ellenzéki pártokon, így nem tudtak kétharmados többséget állítani kezdeményezés mögé. Hangsúlyozta, hogy számukra is fontos a gyermekjogok láthatóbbá tétele, de

Látva a németországi politikai erőviszonyokat, illetve a gyermekek jogaival kapcsolatos mereven eltérő álláspontokat, közel biztosra vehető, hogy ebben a törvényhozási ciklusban már nem kerül sor az Alaptörvény módosítására. Félő azonban, hogy a Zöldek esetleges előretörésével és politikai mozgásterük kiszélesedésével a választásokat követően nagyobb tereket kap majd a szülői jogok csorbítását és az állam családi életbe való aktívabb beavatkozását szorgalmazó álláspont. Ennek fényében kijelenthető, hogy a családok számára is sorsdöntő lesz a szeptemberben esedékes szövetségi választás. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Pixabay