Lengyel védelmi miniszter szerint hibás lépés volt az Északi Áramlat-2 elleni amerikai szankciók visszavonása, ezért nyomást fog gyakorolni a Biden adminisztrációra, hogy változtassa meg döntését.
Hibás lépésnek nevezte csütörtökön az Északi Áramlat-2 elleni amerikai szankciók visszavonását Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter, megerősítve Varsó álláspontját, miszerint az orosz-német projektként épülő gázvezeték destabilizálja az európai helyzetet.
Az Északi Áramlat-2 nem üzlet, hanem politika
Blaszczak kijelentette: „a Balti-tenger alatt épülő, jelenleg mintegy 95 százalékos készültségben lévő Északi Áramlat-2 nem üzleti, hanem politikai természetű projekt, amely destabilizálja a helyzetet Európában, és nagyon erős fegyvert ad Vlagyimir Putyin orosz elnök kezébe”.
Az amerikai szankciók visszavonása hibás, rossz döntés – állította a tárcavezető. Blaszczak arra reagált a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban, hogy az amerikai külügyminisztérium múlt heti jelentése szerint az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági érdeke lemondani a gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról. Ezt az álláspontot Joe Biden amerikai elnök kedden megerősítette, mondván, hogy a szankciók fenntartása kárt tenne az Egyesült Államok Európához fűződő kapcsolataiban.
Washingon cserben hagyta szövetségeseit a lengyel miniszter szerint
Blaszczak aláhúzta: Washington döntése nem új szankciók ki nem vetéséről, hanem a már létező szankciók visszavonásáról szól, ami szerinte egyenlő az Egyesült Államok eddigi politikája mögüli kihátrálással. A politikus ellentmondásosnak nevezte Biden álláspontját, amikor a műsorvezető felvetette, hogy vajon az amerikai fél döntése hátterében nem az állhat-e, hogy Biden egységes frontot szeretne kiépíteni Kínával szemben, ehhez pedig igyekszik megnyerni Németország és Oroszország támogatását is.
Az amerikai elnök egyfelől azt mondja, hogy ellenzi az Északi Áramlat-2-t, másfelől pedig azt, hogy nem folytatja a szankciókat”
– fogalmazott a lengyel miniszter Biden azon kijelentésére utalva, hogy ő (Biden) kezdettől ellenezte az új csővezetéket, de a projekt már szinte teljesen elkészült, ezért a szankciók kontraproduktívak lennének. Szerdán a lengyel külügyminiszter-helyettes, Pawel Jablonski egy tévéinterjúban elmondta: Varsó nyomást fog gyakorolni, hogy Washington változtasson a döntésén a szankciók visszavonásáról, ehhez viszont a közép-európai országok összefogására lenne szükség.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden, az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozója után elmondta: az értekezleten – egyetlen jelenlévő országvezetőként – felvetette a gázvezeték kérdését is. Aláhúzta:
Álláspontja szeint a gázvezeték zsarolási eszközzé válhat. Varsó nem akar kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, és nem akarja azt sem, hogy zsarolják Ukrajnát, Fehéroroszországot van más országokat – hangsúlyozta Morawiecki.
(MTI)
Fotó: MTI/PAP/Radek Pietruszka
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A döntés spekulációkat indított el arról, hogy az elit egységet a Közel-Keletre vezényelhetik.
A kolumbiai zsoldos-migránsnak nem tetszett, hogy a nő nem reagál a közeledésére.
Nem várta meg az orosz elnök a következő uniós szankciót.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A kurdok készen állnak nekimenni Iránnak, a CIA már fegyverzi őket.
Nem kertelt az USA elnöke.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
