Az alkotmányos rend veszélyeztetésétől tartva, a német alkotmányvédelmi hivatal titkosszolgálati eszközökkel vizsgálja a járványügyi korlátozások ellen fellépő szélsőséges szervezetek működését.
A német alkotmányvédelmi hivatal (Bundesamt für Verfassungschutz, BfV) is vizsgálja a járványvédelmi intézkedések ellenében tüntetéseket szervező jobboldali szervezetek tevékenységét, azt gyanítva, hogy az a szélsőségesség egy új formáját valósítja meg.
A BfV vizsgálódásainak fókuszában egyelőre egy néhány száz tüntetőből álló csoport áll, amely legutóbb kedden tartott gyűlést a német parlament előtt Berlinben, hogy a járványvédelmi törvény újabb módosítása ellen tüntessen. A hatóságok előtt körvonalazódni látszik, hogy a látszólag egymástól elszigetelt csoportok koordinációját egy Kommunikationsstelle Demokratischer Widerstand („kommunikációs központ a demokratikus ellenállásért”) nevű szervezet vállalja magára. A Tagesschau beszámolója szerint a szervezet a Merkel-adminisztráció „letartóztatását” szorgalmazza, s további demonstrációkra buzdít.
Ezen felül Berlinben is azonosították a „Querdenker” illetve „Querdenken 30” nevű „lezárásellenes” szervezetek, illetve a velük azonos világnézettel rendelkező prominensek (Ken Jebsen, Jürgen Elsässer) jelenlétét. Amint arról a titkosszolgálati információkra hivatkozó Tagesschau beszámol, e szervezetek és szereplők tevékenyen közreműködnek a koronavírussal kapcsolatos álhírek, gyűlöletbeszéd és összeesküvés-elméletek terjesztésében. A Querdenken mozgalom honlapján található információk szerint a mozgalom célkitűzései alkotmányosak, a hatóságokkal ápolt egyeztető viszonya pedig stabil.
A jelenségben nemcsak Berlin érintett: a hatóságok több tartományban, így Baden-Württembergben, Bajorországban és Hamburgban is hasonló profilú szerveződésekről számolnak be.
A járványvédelmi törvény (Infektionsschutzgesetz) legutóbbi, keddi módosítása egyfajta vészfék-mechanizmust léptethet életbe, ha például egy városi kerületben a fertőzések esetszáma három egymást követő napon keresztül is meghaladja a 100-at. Amennyiben ez megtörténik, a hatóságok szigorúbb szabályokat léptethetnek életbe. A korlátozások különösen a gyülekezési és mozgásszabadságot, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a sportolási lehetőségeket érinthetik.
A hatóságok a demonstrálók körében olyan, a jelenlegi német alkotmányos rendet el nem ismerő aktorokat is felfedeztek, mint a Reichsbürgerbewegung szimpatizánsai (ez a csoport például a Német Szövetségi Köztársaságot illegitimnek tartja, helyette a Német Birodalom 2. világháború előtti határait ismeri el). A hatóságok szerint őket egészítik ki a főként a koronavírus-lezárások ellen fellépni kívánó tüntetők. Megjegyzendő, hogy a Querdenken nevű mozgalom honlapján feltüntetett kommunikáció szerint a szervezet visszautasítja, hogy a "Reichsbürger" mozgalomhoz bármiféle közük lenne, s hogy elvszövetségben demonstrálnának velük.
A Tagesschau értesülései szerint a német alkotmányvédelmi hivatal a lezárásellenes csoportosulásokat a „alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetek” közé sorolta. Ez a besorolás szükséges ugyanis ahhoz, hogy a BfV titkosszolgálati eszközökkel is nyomon követhesse a csoportosulások tevékenységét. Ezt egyébként a kancellári pozícióra aspiráló Markus Söder bajor miniszterelnök támogatja. Tavaly novemberben ugyanis a politikus arra figyelmeztetett, hogy a jelenséget komolyan kell venni, a szervezet ugyanis gyaníthatóan az alkotmányos rend lebontásától sem riadna vissza.
Söder attól tart ugyanis, hogy a főként a koronavírus-járvány által indokolt lezárások ellen szerveződő mozgalmak (lásd Querdenken) például az iszlám-és migrációellenes Pegida gondolatait is vonzóbbá tehetik a szélsőségektől eddig elzárkózó, mérsékeltebb polgárok számára is.
Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a BfV hasonlóan viszonyul az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párthoz is. Thomas Haldenwang, a német alkotmányvédelmi hivatal CDU-s vezetője ekkor úgy fogalmazott, hogy a AfD szélsőséges szárnya a "elmondhatóság határait feszegeti" azzal, hogy kimondja a "kimondhatatlant", így tágítva a jó és a rossz közötti "szürke zónát". Noha az AfD a Bundestag harmadik legnagyobb politikai erejét adja, az alkotmányvédelmi hivatal a párt titkosszolgálati megfigyelésére vállalkozott. A BfV és a bíróság abban állapodott meg egymással, hogy a vizsgálat titokban marad mindaddig, amíg az AfD-vel kapcsolatos alkotmányossági aggályok rendezetlenek maradnak. Az információ azonban kiszivárgott, politikai botrányt szítva a választások előtt álló politikai közéletben.
A Tagesschau elemzésében arról számol be, hogy a BfV-nek minden bizonnyal a szélsőségesség egy új formájával lehet dolga. A tüntetők célja ugyanis vélhetően nem egyszerűen a koronavírus-járvány által szükségessé tett korlátozások megszüntetésére, hanem az alkotmányos rend megdöntésére irányulhat – találgat a lap. A tüntetésekben ugyanis olyan személyek vesznek részt, akiknek az államapparátusba és a hagyományos médiába vetett bizalma megrendült.
Fotó: MATTHIAS BALK / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Dobozi Gergely