A britek hintapolitikája is hátráltatja az izraeli-palesztin konfliktus rendezését

„Teljes mértékben tiszteletben tartjuk a Nemzetközi Büntetőbíróság függetlenségét; meggyőződésünk, hogy a fórum – várakozásainknak megfelelően – a megbízatásával összhangban jár majd el. (…) Az Egyesült Királyság továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság elkötelezett támogatója marad” – áll Boris Johnson brit miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatában, amelyet a kormányfő az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt indult nyomozás kapcsán fogalmazott meg. 

Johnson nyilatkozata azért meglepő, mert az Egyesült Királyság korábban annak ellenében foglalt állást, hogy a Nemzetközi Bíróság

Az önellentmondás kapcsán a The Jerusalem Post megkereste Neil Wigan izraeli brit nagykövetet, aki igyekezett árnyalni a képet. Wigan a lapnak elmondta, hogy habár a Johnson-adminisztráció a Nemzetközi Büntetőbíróság elkötelezett híve, azzal, ahogyan a testület az izraeli-palesztin kérdéshez viszonyul, az Egyesült Királyságnak igenis problémái vannak.

Ezzel Wigan arra utalhatott, hogy Boris Johnson korábban kifejezésre juttatta, hogy nem fogadja el a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét a szóban forgó területre vonatkozóan. Johnson álláspontja, hogy Izrael szuverén állam, Palesztina pedig nem, Izrael pedig nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumot. Ebből következően Johnson számára egyértelmű, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság automatikusan nem foglalhat állást azzal kapcsolatban, hogy a vitatott terület felett mennyiben, s mennyiben nem rendelkezik hatáskörrel.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs önálló karhatalma, így a Római Statútumban részes tagállamok igazságügyi hatóságaira hagyatkozhat annak érdekében, hogy a gyanúsítottakat elfogják és bíróság elé állítsák. 

Megjegyzendő, hogy Izrael viszonya a Nemzetközi Büntetőbírósághoz meglehetősen ambivalens: egyrészről elutasítja a fórum joghatóságát, ugyanakkor a bíróság által generált vitákban, jogértelmezésekben részt vesz. Egyes elemzők szerint

tulajdonképpen elismerve azt, amit mindeddig eltagadott (nevezetesen, hogy Palesztina állam). Lehetséges megoldás az lehet, hogy Izrael az átmeneti igazságszolgáltatás eszközével él. Ennek lényege, hogy a felvetések a szuverén Izrael határain belül kerülnek elbírálásra, a nemzetközi felelősségre vonás helyett.
 
Az Egyesült Királyság tehát jól látható hintapolitikát folytat azzal kapcsolatban, hogy egyszerre biztosítsa a nemzetközi közösséget arról, hogy továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatója, miközben igyekszik tisztázni szövetségese, Izrael előtt is azt, hogy konkrét ügyben nem azonosul a bíróság érvelésével. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság új főügyészét épp a britek adják: Karim Asad Ahmad Khan idén februártól váltja gambiai származású elődjét, Fatou Bensoudát. A Nemzetközi Büntetőbíróság döntését Bensouda érvelésére alapozva hozta, Khannal kapcsolatban pedig az elemzői értékelések azt feltételezik, hogy a szakember pragmatikusabban viszonyul majd az izraeli-palesztin konfliktushoz hasonló kérdésekhez, így vélhetően inkább a kevésbé fajsúlyos ügyeket veheti előre. 

Ugyanígy tesz az Amerikai Egyesült Államok, de Kína, India, Indonézia és Oroszország is. Ehhez képest a Nemzetközi Büntetőbíróság jellemzően afrikai vonatkozású ügyekben ítél, s az afganisztáni, a kolumbiai, a grúziai, iraki, mianmari, ukrajnai és palesztin konfliktusokat csak érintőlegesen vizsgálhatja – épp a fentiek miatt.

Léteznek olyan országok, amelyek habár korábban alávetették magukat a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának, utóbb úgy döntöttek, hogy kiszállnak ebből a kötelékből. Így tett 2017-ben Burundi, amely a Nemzetközi Büntetőbíróságban a „nyugati imperializmus” képviselőjét látta, amikor az ország területén kezdett volna nyomozási cselekmények elvégzésébe. Egy évvel később Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek államfője vonta ki országát a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alól az országban zajló drogháborúk kapcsán indítandó nyomozás miatt.

Forrás: AWAD AWAD / AFP

Dobozi Gergely