Az Európai Bizottság kedden a fogyatékossággal élő uniós polgárok esélyegyelőségét előmozdító stratégiát fogadott el.
Helena Dalli, az Európai Bizottság esélyegyenlőségért felelős tagja sajtótájékoztatót tartott a fogyatékkal élő személyek jogaival kapcsolatos, 2030-ig szóló uniós fogyatékosságügyi stratégiáról sajtótájékoztatót szerdán. A tízéves időtartamú terv keretében a brüsszeli testület
amely megkönnyítené a fogyatékossági státusz uniós tagállamok közötti kölcsönös elismerését, ezáltal is segítve az érintettek mozgáshoz való jogának gyakorlását. A bizottság iránymutatást dolgoz ki továbbá, a fogyatékossággal élők önálló életvitelének elősegítésre, valamint az őket megillető szociális támogatások javítását célzó kezdeményezést indít.
A stratégia ezenkívül az esélyegyenlőséget, diszkriminációmentességét kíván biztosítani az igazságszolgáltatáshoz, az oktatáshoz, a kultúrához, a sporthoz és a turizmushoz, illetve az egészségügyhöz való hozzáférés tekintetében.
Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a stratégiát bemutató bizottsági sajtótájékoztatón arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyatékossággal élőket a koronavírus-járvány egészségügyi és társadalmi szempontból is a legsúlyosabban érinti.
„Törekednünk kell arra, hogy életminőségük javuljon, és hogy jogaikat teljes mértékben biztosítsuk” – hangsúlyozta. A bizottság szerint stratégia megvalósításához, határozott elkötelezettségre, szoros együttműködésre van szükség uniós tagországokkal, valamint az egységes szemlélet érvényesítésére. A végrehajtás támogatása céljából, a testület , a jó gyakorlatok cseréjét elősegítő fogyatékosságügyi platformot hoz létre.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Pool/Olivier Hoslet
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Putyin a háború kirobbanása óta nem hozott ilyen döntést.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
