Az ukrán állam a magyar kisebbség ellen fordult

„A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és elnöke, Brenzovics László, valamint a szervezet alapítványai, intézményei ellen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által – fegyveres kommandósok demonstratív bevetésével – 2020. november 30-án indított fenyegető támadás egyértelműen bizonyítja, hogy az ukrán államhatalom a számára kedvező nemzetközi helyzetet kihasználva a kárpátaljai magyarság intézményes nemzetiségi és politikai érdekvédelmének a felszámolására szánta el magát” – kezdi elemzését a Kárpátaljalap.net portál. 

A lap egészen 2014-ig tekint vissza, amitől kezdődően egyre gyakoribbá váltak a szorványos támadások a magyar kisebbség szervezetei, képviselői ellen. A szerző úgy véli, a helyzet 2017-től vált egyre komolyabbá, amikor az ukrajnai választásokhoz közeledve a nyíltan magyarellenes Petro Porosenkó számos alkalommal tett félreérthetetlen támadásokat az ukrajnai magyarság ellen. „Nyilvánvaló hatósági segédlettel több száz kárpátaljai magyar személyes adatai kerültek fel a Mirotvorec szélsőséges honlap „halállistájára”, miközben ezzel párhuzamosan sorozatban folyt a magyarok hatósági beidézése titkosszolgálati kihallgatásra” – idézi fel a lap az egyik legkomolyabb esetet ebből az időszakból. 

„Egyértelműen érezhető, hogy Kárpátalján fokozódik az ukrán hatóságok részéről a nyomás, szaporodnak a negatív gesztusok, jelzések, aggasztó fellépések, sőt vegzálások, amelyek a magyarországi támogatásban részesülő kárpátaljai magyarok elbizonytalanítására irányulnak” – idézi fel a lap Magyar Levente államtitkár egy 2017-es nyilatkozatát, melyet fél évvel az ominózus, hazánk és Ukrajna viszonyát megrontó oktatási törvény elfogadása előtt tett. 

A lap megjegyzi, hogy ebben Volodimir Zelenszkij megválasztása sem okozott változást. Felidézik, hogy Zelenszkij megválasztása után Olekszij Petrovot, volt SZBU-tábornokot, az ukrán kémelhárítás korábbi vezetőjét nevezte ki Kárpátalja kormányzójává, aki aztán korábbi helyettesét Oleg Kocjubát vette maga mellé kormányzóhelyettesnek. Nem csak a magyarok érezték úgy, hogy a sok tekintetben Ukrajna egyik „különleges területének” tekintett Kárpátalja megregulázását és „ukránosítását” jelentette ez a gesztus. Az ukrán hatalom nem titkolt reménye volt, hogy a magyar vezetők lejáratása révén megtörje a kisebbségek pozícióit a terület önkormányzataiban. Meglepte őket is ezért a magyarság nem várt jó szereplése a helyhatósági választásokon. 

„Kijev ezért úgy döntött, hogy azonnal kihasználja a számára kedvezően alakuló nemzetközi helyzetet – amikor az amerikai elnökválasztáson a korábban Ukrajnával foglalkozó Joe Biden korábbi alelnök áll győzelemre, támadások érik Magyarországot az Európai Unió részéről, csatározás folyik Budapest és az Ukrajnában rendkívül erős befolyással rendelkező Soros György között – és az SZBU bevetésével átfogó támadást indít a kárpátaljai magyarság intézményei és vezetői ellen, mintegy kiütve a három évtized alatt kiépített, jól működő magyar intézményrendszer tartópilléreit” – írja a lap kiemelve, hogy az ekkor elszaporodó adminisztratív támadások többségét az SZBU szervezte. 

A KMKSZ és elnöke elleni támadás kapcsán a volt kémelhárító Petrov kormányzó ellentmondásba keveredett önmagával, amikor a házkutatások után a megyei állami adminisztráció hivatalos honlapján ukránul és magyarul is közzétett nyilatkozatában elhatárolódott a titkosszolgálati akcióktól. Azt mondta, hogy azokról nem is tudott,viszont két nap múlva az Ukrinform állami hírügynökségnek már azt állította, hogy a hatóságok Brenzovics Lászó meggyanúsítására készülnek, valamint hogy a házkutatások előtt tárgyalt a KMKSZ elnökével – számol be a Kárpátaljalap.

(Petrovot Zelenszkij a hét elején menesztette, helyére  Anatolij Poloszkovot, a beregszászi székhelyű borászati vállalat, a Chateau Chizay igazgatóját nevezte ki, a Kárpátaljalap itt szemlézett cikke ezt megelőzően íródott – a szerk.)