Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
A német RIAS szervezet legfrissebb jelentése szerint a jom kippuri zsinagógatámadás óta rég nem látott magasságokba emelkedett az antiszemitizmus Németországban.
Egy németországi antiszemitizmust megfigyelő szervezet legfrissebb jelentése szerint megnőtt jelentősen az antiszemita incidensek száma a jom kippuri zsinagógatámadás óta – számol be róla a The Times of Israel. „Az antiszemitizmussal kapcsolatos közfelfogást erősen meghatározta a hallei zsinagógát érő szélsőjobboldali terrortámadás jom kippurkor” – jelenti ki a Kutatási és Információs Osztályok Szövetségi Szervezete (RIAS). A jelentés szerint tavaly több mint 1200 regisztrált antiszemita incidens történt összesen négy szövetségi tartományban: Brandenburgban, Schlewsig-Holsteinben, Bajorországban és Berlinben.
A jom kippuri támadás célpontja a hallei zsinagóga volt, ahol a fegyveres merénylő ugyan nem tudott belépni az épületbe, de ez nem akadályozta meg abban, hogy az utcán kezdjen ámokfutásba. A zsinagógában a támadás elkövetésekor 70-80 ember tartózkodott. A RIAS a jelentésben több antiszemita motívumot is vizsgált, így az antijudaizmust, a modern antiszemitizmust, az Izraelre összpontosító antiszemitizmust és a poszt-soá antiszemitizmust is. A támadások mögött legtöbbször utóbbi kerül a felszínre, mely nem mást jelent, mint a holokauszt és a náci Németország bűneinek tagadását.
A jelentés kitér a városi és a vidéki antiszemitizmus sajátosságaira is. „Vidéki területeken például az Izraelhez kötődő antiszemitizmus kisebb szerepet játszik, ez egy olyan jelenség, ami inkább a városi környezetben manifesztálódik” – jelentette ki Alexander Rasummy, a RIAS munkatársa egy, a Deutsche Wellenek adott interjújában. Csütörtökön volt a 75 éves évfordulója, hogy a náci Németország megadta magát. A Német Zsidó Központi Tanács elnöke, Josef Schuster a holokauszt eltűnő emlékével kapcsolatban figyelmeztetett ennek alkalmából elmondott beszédében: „Az ő fejükben a második világháború olyan messzinek tűnik, mint maga a birodalom, és többé nem hivatkozási pont. Ha a fiatalok körülbelül fele nem ismeri az Auschwitz kifejezést, valami nagyon nincs helyén”.