Mint egy puding a senkiföldjén

„A frontok közé rekedtség olyan tartós állapotnak tűnik, amely nemcsak a német Bundeswehrre, de egész Európára igaz. Az amerikai elnök önjáró geopolitikájával egyszerre provokálja Teheránt, Moszkvát és Pekinget – és mindeközben az európaiak úgy festenek, mint egy puding a senkiföldjén.

A gazdasági elit amiatt panaszkodik, hogy Donald Trump elbizonytalanítja a piacokat. Azt viszont senki nem kifogásolja, hogy a halogatók uniója, vagyis az EU csak még rosszabbá teszi a helyzetet. Dehát aki nem úgy cselekszik, mint az egy hatalmas belső piaccal rendelkező politikai tömbtől elvárható lenne, azt ennek megfelelően kezelik. Jól mutatja ezt a Huawei példája. Trump új atombombát lát az 5G-technológiában, és a kínai távközlési eszközgyártóra pedig Mao politikai örököseinek meghosszabbított karjaként tekint. Ennek megfelelően fenyegetőznek az emberei, a kínaiak pedig válaszolnak rá. Csak itt, Európában nem akar senki határozottan állást foglalni, hanem mindenkinek igyekeznek egyszerre megfelelni – ami ritkán működik.”

(…)

„És most ott van az iráni eset. Ez például egy remek gyakorlat lenne arra, hogy Brüsszel hogyan képes megfelelni a szuperhatalmi státusról szőtt álmainak. Azonban a mostani válságban való szereplés eddig meglehetősen félénkre sikeredett. A lényeg: csak semmi egyértelmű állásfoglalás.”