Ezzel a háttérbe szorulna az átláthatóság és a demokrácia, és ismét a „hátsó szobákban”, a nyilvánosság elől elzárkózva hozott döntések határoznák meg az EU folyamatait, ami csalódottságot okozna a választók körében, súlyos károkat okozna az „európai demokráciának” és az egész EU-nak. Mindez a radikálisok malmára hajtaná a vizet, és így „győztessé válnának az EP-választás vesztesei” – fejtette ki Manfred Weber.
Mint írta, a májusban tartott EP-választás eredményének három üzenete van, először is az, hogy az EPP alkotja „messze a legerősebb frakciót”, és a tagállamok több mint felében az első számú erő, ez pedig „feladat és legitimáció pártcsaládomnak és nekem mint jelöltnek az EB-elnökségre”. A második üzenet az, hogy az európaiak nagy többsége elutasítja a jobboldali és baloldali radikálisokat, a harmadik pedig az, hogy a választók körében erőteljes a vágyakozás egy jobb, polgárközelibb és hatékonyabb EU felé mutató változásra – írta Manfred Weber.
Kifejtette, hogy a csúcsjelölti elv ugyan „biztosan nem tökéletes, de messze az eddigi legjobb ötlet az EU demokratizálására”, Európának pedig csak akkor lehet „jó jövője”, ha sikerül demokratikusabbá tenni. A folyamat kudarca komoly fenyegetést jelenthet az egész EU-ra, hiszen az emberek bele akarnak szólni az ügyekbe, és részt akarnak venni alakításukban, és „nem fogadják már el, ha a nyilvánosságon kívül és a részvételük nélkül hoznak meg döntéseket” – húzta alá a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.