Hiába figyelmeztet Moszkva, tovább támogatják nyugatról Ukrajnát
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára megbeszélték Ukrajna megerősítését tél előtt.
Leállította az atomalkuban vállalt kötelezettségek teljesítését az iszlám köztársaság.
Irán hivatalosan leállította a 2015-ös többhatalmi atomalku keretében vállalt egyes kötelezettségeinek teljesítését – közölte az ISNA teheráni hírügynökséggel szerdán egy jól értesült tisztségviselő az ország atomenergetikai tanácsában.
Teherán a tervezett lépésről a múlt héten már értesítette a megállapodást aláíró hatalmakat, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot, Kínát és Oroszországot. Az akkori tájékoztatás szerint a döntést egy évvel azután hozzák meg, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett az atomalkuból, és visszaállította a korábbi szankciókat Iránnal szemben.
Nem akar háborút Irán
Teherán nem akar háborút az Egyesült Államokkal a két ország közötti növekvő feszültség ellenére – jelentette ki kedden Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője még hétfőn. Hamenei a magas rangú tisztségviselőkhöz intézett üzenetében, amelyet az állami televízió közölt, egyúttal megerősítette, hogy az iszlám köztársaság nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal egy újabb nukleáris megállapodásról.
„Nem lesz semmiféle háború. Az iráni nép az ellenállás útját választotta“ – idézte a legfőbb iráni vezetőt az állami média. „Nem akarunk háborút, ahogy ők sem. Tudják, hogy nem áll érdekükben” – tette hozzá.
Irán és az Egyesült Államok között megnőtt a feszültség azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban felmondta az iszlám köztársasággal 2015-ben kötött többhatalmi atomalkut. Washington arra hivatkozott, hogy Teherán nem tett eleget a szankciók feloldásáért cserébe vállalt kötelezettségeinek. A megállapodás betartását felügyelő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint viszont Irán betartja a megállapodást.
Az iszlám köztársaság a múlt héten leszögezte: nem fog eleget tenni a szerződés rá eső részének, ha az atomalku fennmaradását támogató európai aláírók nem enyhítik valahogy az olajipart és a bankszektort sújtó szankciókat. Néhány nappal később Washington Teheránból érkező fenyegetésre hivatkozva úgy döntött, hogy a térségbe vezényli az Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozót, és B-52-es nehézbombázókat küld egy katari amerikai légi támaszpontra. Eközben Trump hétfőn azzal fenyegette Iránt, hogy nagyon megbánja, ha rossz lépésre szánja el magát.
Irán több mint 10 évnyi tárgyalásokat követően 2015-ben állapodott meg atomprogramjáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal. Az alku értelmében Teherán mérsékli nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az országot sújtó szankciók nagy részét.
(MTI)