Az Európai Uniónak át kellene vennie a sokat bírált „ausztrál modellt” – hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjújában, arra a vitatott menekültpolitikára utalva, amelynek központi eleme, hogy katonai erővel visszafordítják a migránsokkal érkező hajókat, és utasaikat visszaküldik saját országukba, vagy harmadik országokban létesített befogadótáborokban helyezik el.
„Meg kell állítanunk az illegális bevándorlókat a külső határoknál, el kell látni őket, majd visszaszállítani a származási országukba, és ha ez nem lehetséges, akkor Európán kívüli központokban kell őket elhelyezni, amelyeket mi működtetünk és finanszírozunk” –vélekedett az osztrák diplomácia vezetője, aki szerint a lehető leghamarabb döntést kellene hozni erről. Ha megvan a politikai akarat, akkor rendkívül gyorsan meg lehet szervezni ezt a fajta megoldást – tette hozzá. A Politico szerint Kurz kijelentései „azt a nyelvezetet és megközelítést” is idézik, amelyet „szélsőjobboldali pártoktól az egész kontinensen hallani”, s amely „a migrációról szóló európai vita jobbratolódását jelezheti”.
Az ausztrál rendszert több kritika érte
Az ausztrál menekültpolitikát súlyos bírálatok érték emberi jogi szervezetek részéről, akik szerint az Ausztrálián kívüli szigeteken elhelyezett migránsok életkörülményei olyanok, hogy az „kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmóddal ér fel”. Sebastian Kurz szerint a menedékkérők áthelyezésére szolgáló uniós kvótatervezetet nem lehet végrehajtani. „Kíváncsi lennék, meddig maradnának a menekültek Romániában, Portugáliában vagy Lengyelországban, és mennyi időbe telne, amíg felülnek egy vonatra és elmennének Berlinbe, Münchenbe vagy Bécsbe” – mondta.
Ehelyett olyan áttelepítési programot szorgalmazott, amelynek keretében közvetlenül a származási országukból szállítanák Európába a leginkább rászorulókat. Mint mondta, a menekültügyi eljárásokat Európán kívüli országokban, például Tunéziában, Egyiptomban vagy Grúziában kellene lefolytatni. Szerinte ez „olcsóbb és humánusabb” is lenne a jelenlegi módszernél. A külügyminiszter azt állította, hogy a nyilvánosság előtt ugyan nem, de magánbeszélgetéseik során sokan egyetértenek vele az európai vezetők közül.