Görög válság: Berlin mossa kezeit

Téves az a felfogás, hogy a német kormány újabb fájdalmas megszorításokat kényszerített rá az athéni vezetésre és megalázta Görögországot az euróövezeti tagországok vezetőinek hétfő reggel véget ért csúcstalálkozóján – jelentette ki a német kormányszóvivő.

Steffen Seibert berlini tájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nem Németország hozott döntéseket a görög államadósság-válság kezeléséről tartott brüsszeli tanácskozáson, hanem az euróövezet közössége. A megállapodást 17 órai kemény munkával az euróövezet 19 tagja hozta tető alá együtt – mondta a szóvivő. A közös megegyezést mutatja egyebek között, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfő is kiállt az egyezség mellett a csúcstalálkozó után – tette hozzá Steffen Seibert, kiemelve, hogy számos tagország ugyanazt az álláspontot képviselte a tárgyaláson, mint Németország, a berlini vezetés így egy pillanatra sem szigetelődött el.

A megállapodásról elmondta, hogy nincs benne semmi „egzotikus”, csupa olyan megoldást tartalmaz, amelyet más tagországok már sikerrel alkalmaztak és arra szolgálnak, hogy lendületet adjanak a gazdaság kibontakozásához és a munkahelyteremtéshez.

Arról a pénzügyminisztériumi felvetésről, miszerint Görögországnak ideiglenesen távoznia kellene az euróövezetből, hogy átrendezze adósságát, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni a válság euróövezeti keretek közötti kezeléséről, a kormányszóvivő azt mondta, hogy Berlin számára nem ez volt az elsődleges.

A tárcavezetőnek, Wolfgang Schäublénak tulajdonított elképzeléssel kapcsolatban hozzátette, hogy a miniszter és Angela Merkel kancellár valamennyi kérdésben egyeztetett, és Merkel osztotta a pénzügyminiszter felfogását a görög euróövezeti tagság felfüggesztésére vonatkozó javaslat ügyében is.

Ugyanakkor a a két konzervatív politikus nem egyeztette a javaslatot a koalíciós társ szociáldemokratákkal (SPD). Ezt maga a párt elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter mondta egy hétfői lapinterjúban. Az SPD részéről már vasárnap elutasították a felvetést, hangsúlyozva, hogy nem az euróövezet egységének megbontására, hanem annak megőrzésére kell törekedni, a parlamenti ellenzék pártjai pedig hevesen bírálták a pénzügyminisztert.

A Schäuble-féle javaslat a nyomásgyakorlás eszköze volt, azzal „Alekszisz Ciprasz nyakának szegezték a kést” – fogalmazott Bernd Riexinger, a legnagyobb ellenzéki erő, a Baloldal társelnöke. A pénzügyminiszter „készen állt arra, hogy az euróövezet sírásója legyen” – tette hozzá, és felszólította a kancellárt, hogy vonja ki a tárcavezetőt a görög válságról szóló tárgyalási folyamatból.

Több tagországban – így Németországban – a törvényhozás támogatása is szükséges az új görög mentőprogramhoz, amelynek feltételeiről hétfő reggel Brüsszelben megállapodtak. A német alsóház (Bundestag) kétszer szavaz az ügyben, elsőként arról, hogy megadja-e a felhatalmazást a pénzügyminiszternek a program összeállítását célzó tárgyalások megkezdésére, majd a tárgyalások sikeres lezárása esetén magáról a programról. A Bundestag jelenleg törvényhozási szüntet tart, ezért rendkívüli ülést kell összehívni a görög válság miatt. Az első szavazást várhatóan pénteken vagy hétfőn tartják.

A konzervatív CDU/CSU soraiban sokan régóta bírálják a görög mentőprogramokat, és megfigyelők szerint akár az egyharmadot is elérheti az új program ellen szavazók aránya. Az SPD-frakció viszont várhatóan egységesen támogatja majd a kormányt, és az ellenzéki képviselők többsége is megszavazza az előterjesztéseket, a harmadik görög mentőprogram német parlamenti támogatása így nagy valószínűséggel nem kerül veszélybe. Angela Merkel hétfőn brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem kér bizalmi szavazást az ügyben.