Bevándorlás: a földközi-tengeri műveletről dönt hétfőn az Európai Unió Tanácsa

Az EU-országok külügyminiszterei várhatóan döntenek hétfői luxembourgi tanácskozásukon az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről. A megbeszélésen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.

 

Az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció: Észak-Afrikából, döntően Líbiából embercsempész bandák túlzsúfolt lélekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé a háborúk, egyéb konfliktusok, illetve a nyomor elől menekülő afrikai, közel-keleti, ázsiai embereket. Az Európába eljutó tízezrek mind nagyobb terhet jelentek a célországoknak, miközben a tengeren időnként felborulnak, elsüllyednek ilyen járművek, és a menekülőket százával nyeli el a hullámsír.

 

Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban úgy döntöttek, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek tevékenysége ellen. A tagállamok külügyminiszterei május 18-án életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, amelynek a parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy. A műveletbe több uniós ország hadihajója kapcsolódik be. 

 

A műveleti tevékenység első szakasza – amelynek a megkezdéséről most döntés várható – légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik. Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál – lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt – katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az EU szeretné megszerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazását, amihez viszont a BT-ben jelenleg uralkodó álláspont szerint szükség lenne a líbiai hatóságok ilyen irányú segítségkérésére. Csakhogy Líbiában jelenleg nem működik olyan elismert állami struktúra, amelyről elmondható lenne, hogy egyértelműen uralja a helyzetet – legalábbis végig az ország tengerpartja mentén.

 

Claudio Graziano, az olasz fegyveres erők vezérkari főnöke a Corriere della Sera olasz napilapban vasárnap megjelent interjúban arra figyelmeztetett, hogy háborús cselekménynek minősülne Líbiával szemben a Földközi-tengeren az olasz és a líbiai partok között tervezett esetleges blokád, amely a migráció megállítását célozza.

 

A tengeri blokádot kizárólag az ENSZ határozatával vagy az érintett észak-afrikai állam kérésére lehetne bevezetni, de akkor is eredménytelen lenne az olasz vezérkari főnök szerint. Graziano tábornok azt mondta, az emberkereskedők így is, úgy is útra indítanák a líbiai partokról a bevándorlókkal teli lélekvesztőket, amelyek egyenesen a hajóblokád felé tartanának, a hadihajóknak pedig az emberéletek mentése lenne az elsődleges feladatuk. A tábornok szerint az egyetlen célra vezető katonai akció az emberkereskedők üres hajóinak megsemmisítése és az emberkereskedő bűnszervezetek tagjainak üldözése volna. „A helyzetet ellenőrzés alatt lehetne tartani” – állította Claudio Graziano.

 

 

A brit védelmi miniszter egy vasárnapi tévéinterjúban kifejtette, hogy a líbiai partok haditengerészeti blokádjával nehéz lenne útját állni a Földközi-tengeren át Európába tartó menekültáradatnak. Michael Fallon szerint a jelenlegi helyzetben fontosabb feladat, hogy az európai kormányok megosszák egymással a hírszerzési értesüléseket. Ezzel lehetne ugyanis a partvidéktől „sokkal mélyebbre betekinteni” afrikai területre, feltérképezni az embercsempészek által kitaposott útvonalakat, és „lecsapni” a tömeges migrációt szervező bűnbandákra.

 

Fallon nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen módon lehetne fellépni az így azonosított embercsempész csoportokkal. Kijelentette ugyanakkor, hogy egyelőre a mentésre kell összpontosítani. Hosszabb távon azonban „meg kell törni a mentés és a letelepítés közötti kapcsolatot”, mert a menekültek mindaddig jönnek, amíg él az a meggyőződés körükben, hogy akit kimentenek a Földközi-tengeren, azt le is telepítik Európában – fogalmazott a brit védelmi miniszter.

 

A miniszter elismerte, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelenléte miatt Líbiába nem lehet visszaküldeni a menekülőket, kijelentette azonban, hogy más észak-afrikai országokba vissza lehet telepíteni a tengerből kimentett embereket.