Az Európai Unió intézményrendszerének megújítására törekszik majd féléves tevékenysége alatt a szakminiszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Olaszország – közölte szerda délután nyilatkozatában Győri Enikő, a külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára az uniós ügyekkel foglalkozó szakminiszterek tanácsülését, az úgynevezett általános ügyek tanácsát követően.
Győri Enikő elmondta, hogy az elképzelések részletei még nem ismertek, ő ugyanakkor annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az Európai Unió működésének jogalapját képező szerződéstől nem szabad eltérni, az mindenkire kötelező, és nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Nagy magyar sikernek nevezte Győri Enikő, hogy a tanács mostani ülésén vita nélkül kialakította álláspontját a génmódosított organizmusok (GMO) uniós termesztésének új engedélyezési szabályairól. A javaslatról, amely gyakorlatilag arra teremt lehetőséget, hogy minden uniós tagállam maga dönthesse el, lehessen-e a területén GMO-t termeszteni, tavasszal alakult ki a politikai megállapodás, ami évekig nem sikerült. A tervezetet egy februári eset mozdította ki a holtpontról, mikor az Európai Bizottság kénytelen volt kiadni az uniós szintű termesztési engedélyt egy GMO-kukoricára, mert a tanácsban, bár a tagállamok nagy többsége ellenezte, nem volt meg az ennek megakadályozásához szükséges minősített többség. Eddig, ha a bizottság kiadta az engedélyt, akkor a tagállamok csak az erről szóló irányelv úgynevezett védzáradékához folyamodhattak annak érdekében, hogy a saját területükön elejét vegyék a termesztésnek. Ha a mostani javaslatot elfogadják, akkor minden tagállam maga dönthet majd arról, hogy kéri-e azt, hogy a bizottság által kiadott engedély az adott országra ne vonatkozzon. Ezt ugyan indokolnia kell, de a jogszabály ebben elég nagy mozgásteret ad a tagállamoknak.
A tanács szerdán vita nélkül alakította ki álláspontját, amely alapján az olasz elnökség tárgyalásokat kezdhet az Európai Parlamenttel, a két uniós intézmény egyetértése kell ugyanis a jogszabály elfogadásához.
Szó volt még a miniszterek tanácskozásán arról is, hogy hogyan vizsgálják fölül a 2010-ben elfogadott, úgynevezett Európa 2020 céljait. Ez hét nagyobb területen fogalmaz meg számszerűsített célokat az uniós tagállamok számára, Győri Enikő elmondta ugyanakkor, hogy érdemes lehet felülvizsgálni, hogy ezek közül mi az, ami teljesíthető, és mi az, amely esetleg értelmét vesztette azóta. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a tagállamok a magukénak érezzék a kitűzött célokat.