Reding romaproblémák helyett romamegoldásokat akar

Az Európai Uniónak van mire büszkének lennie a romaintegrációval összefüggésben, de közel sem jelenthető ki, hogy minden tökéletes lenne – vonta meg az uniós és tagállami romaintegrációs stratégiák mérlegét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pénteken a negyedik európai romacsúcson.

Barroso kiemelte: hat éve beszélt először uniós szinten romaintegrációról, és akkor senki sem gondolta, hogy később ez a kérdés ilyen előkelő helyre kerül a napirenden. Rámutatott: sokat elárul egy társadalomról az, hogy hogyan bánik az elesettekkel. Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a romaintegráció következő fázisában a célokat helyi szinten kell megvalósítani.

„A romaintegrációt szolgáló intézkedések minden tagállamban mozgásba lendültek” – állapította meg a portugál politikus, aki ugyanakkor elismerte, nem lehet azt mondani, hogy minden tökéletes lenne, közel sem. A stratégiák sikere a megvalósításon áll vagy bukik – szögezte le. Egyértelművé tette azt is: elfogadhatatlan, hogy sok roma továbbra is mélyszegénységben és kirekesztettségben él, és a romák diszkriminációval kénytelenek szembenézni a kórházakban és a munkahelyeken. Elutasította azt is, hogy az emberek körében egyre inkább gyökeret verni látszik a roma-ellenes gyűlöletbeszéd.

Traian Băsescu román elnök kijelentette: bár ő az eseményen részt vevő egyetlen állam- vagy kormányfő, nem egyedül Románia a felelős az európai romaproblémáért. Basescu szerint mind az európai, mind a tagállami intézkedések hatása „meglehetősen korlátozott”. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottságnak is megfelelő figyelmet kell fordítania a problémára.

A romacsúcs megnyitóján Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi és alapjogi kérdésekért felelős alelnöke arról beszélt, hogy 2010-ben a córdobai romacsúcson arra volt kénytelen rádöbbenni, hogy ennek a 12 millió európai embernek a sorsát teljes érdektelenség övezi, mostanra viszont „megváltozott a világ”, felkerült a romakérdés a politikai napirendre, és már semmi nem is távolíthatja el onnan.

„Nem akarok többé romaproblémákról beszélni, romamegoldásokról szeretnék beszélni” – szögezte le Reding, majd hozzátette: „egy társadalom csak akkor lehet erős, ha törődik a legelesettebbekkel, az alapvető emberi jogok pedig minden állampolgárt megilletnek”.

Andor László, foglalkoztatásért, szociális politikáért és társadalmi elfogadásért felelős uniós biztos egyebek között arról beszélt, hogy a romaintegráció szempontjainak be kell épülniük a lakhatási politikába, az oktatáspolitikába és az egészségügyi politikába is, emellett a tagállamok felelősségét hangsúlyozta a stratégiák megvalósításában.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát irányító Balog Zoltán rámutatott, hogy a cigányság integrációjában megoldáskeresésre van szükség, amihez elengedhetetlen az őszinteség és a helyzettel való reális szembenézés. Balog Zoltán beszédében óvott attól, hogy bárki is túl sötétre vagy túl rózsaszínűre fesse le a helyzetet.

A miniszter felidézte a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságokat, és megemlítette, hogy az áldozatok családjai 240 ezer forintos kártérítést kaptak, és ő személyesen is minden évben meglátogatta őket. Úgy fogalmazott, hogy az állam tanult a sorozatgyilkosságokból, és felismerte a romastratégia fontosságát.