Három szó – így reagált Orbán Viktor a magyar válogatott sikerére!
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Amíg Victor Ponta Basescu és Merkel hétfői telefonbeszélgetésére és a kancellár azt követő nyilatkozatára reagált, londoni elemzők Románia politikai és gazdasági helyzetéről, lehetőségeiről közöltek forgatókönyvcsokrot. Orbán Viktor hétfőn szintén a román helyzetről tárgyalt. A román alkotmánybíróság Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként.
Traian Basescu felfüggesztett román államfő és Angela Merkel német kancellár hétfői telefonbeszélgetésére és a kancellár ezt követő nyilatkozatára reagálva a román miniszterelnök kijelentette: „ha Traian Basescut azért kell hatalmon tartani, mert telefonál, mi is telefonálunk!” Victor Ponta szerint a demokrácia azt jelenti, hogy Franciaország leváltotta az államfőjét, Spanyolország és Olaszország a miniszterelnökét. „Romániának nincs joga a demokráciára?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. A román miniszterelnök megismételte álláspontját, amely szerint Traian Basescu felfüggesztése alkotmányos volt, és a tisztségéből felfüggesztett államfőnek ezt követően már a néppel kell „elszámolnia” a július 29-re kiírt népszavazáson.
Londoni felzárkózó piaci elemzők hétfőn hozták nyilvánosságra azt a forgatókönyvcsokrot, amelyet a jelenlegi romániai belpolitikai és piaci viharok gyors elcsitulásával, az IMF/EU-program átmeneti felfüggesztésével, az uniós kötelezettségszegési eljárások megindításával, és ennek nyomán az IMF/EU-program leállításával kapcsolatban készítettek. A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics szakelemzői szerint az elmúlt időszak politikai felfordulása kétségessé tette az 5 milliárd eurós romániai IMF/EU-program jövőjét, márpedig a készenléti csomag kritikus jelentőségű Románia számára.
A Capital Economics londoni közgazdászai három forgatókönyv-változatot vázoltak fel az általuk lehetségesnek tartott további fejleményekről. Az első változat szerint meglehetősen jó esély van arra, hogy a politikai helyzet gyorsan rendeződik, és ebben az esetben a jelenlegi piaci eladási hullám is átmenetinek bizonyulna. Ha azonban a helyzet „a politikai bénultságig fajul”, és a kormány úgy próbálja erősíteni támogatottságát, hogy letér az IMF/EU-program kijelölt céljaihoz vezető útról, akkor a valutaalap és az unió felfüggesztheti a program felülvizsgálatait. Ez viszont a soron következő részletek folyósításának késedelmét eredményezheti. A ház szerint a harmadik és egyben legrosszabb forgatókönyv-változat az lenne, ha az Európai Bizottság arra a következtésre jutna, hogy a román kormány legutóbbi lépései már túlmennek az EU-jogszabályok határain. A romániai helyzettel kapcsolatban más nagy londoni házak is jelezték már aggályaikat.
Szintén a román belpolitikai helyzetről és a „magyar együttműködés” lehetőségeiről tárgyalt hétfőn Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt kormányfőhelyettes és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. A kormányfő a nap folyamán mindhárom romániai magyar párt vezetőivel egyeztetett az Országházban.
A Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével és Biró Rozáliával, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével zajló találkozón a tárgyalófelek alapvető fontosságúnak nevezték, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen, továbbá egyeztettek „a romániai magyar iskolarendszert fenyegető aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről” is. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőségével – Tőkés Lászlóval, Toró T. Tiborral és Demeter Szilárddal – folytatott megbeszélésen a résztvevők közös magyar érdeknek nevezték a demokratikus értékek megőrzését és a jogállamiság stabilitását Romániában.
Frissítés
Hét órányi ülésezés után sem hozta meg döntését hétfőn a román alkotmánybíróság Traian Basescu államfő felfüggesztése ügyében. Az ülés késő este még tartott. A román alkotmánybíróság helyi idő szerint 14 órakor kezdte meg ülését, amelynek napirendjén az államfői poszt "megüresedésének" tudomásul vétele (az államfő felfüggesztéséről szóló parlamenti határozat érvényesítése) és az ideiglenes államfő megnevezése szerepel.
A felfüggesztésről hozott parlamenti határozat után Traian Basescu az alkotmánybírósághoz fordult. Basescu szerint a parlament csak az alkotmányt sértő súlyos tettekért függeszthette volna fel őt, nem pedig nyilatkozatokért. Érveit személyesen mondhatta el az alkotmánybíráknak, amikor hétfőn fél órára megjelent a taláros testület előtt.
Basescu látogatását az alkotmánybíróságon Victor Ponta miniszterelnök nyomásgyakorlásnak minősítette, ugyanakkor leszögezte, hogy bármi is lesz az alkotmánybíróság döntése, kormánya azt tiszteletben tartja.
A taláros testületnek az államfő felfüggesztésével összefüggő egyéb alkotmányossági óvások ügyében is döntést kell hoznia. A kétkamarás parlament múlt kedden leváltott ellenzéki elnökei is panaszt emeltek az alkotmánybíróságnál eltávolításuk miatt, amelyet szabálytalannak tartanak. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) óvást emelt két törvénymódosítás miatt is, amelyekkel a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) megkönnyítette Traian Basescu elmozdítását.
A román alkotmánybíróság kedden kilenc órára újabb ülést tűzött ki, ezért nem kizárt, hogy hétfőn este elhalasztja a döntést Traian Basescu államfő felfüggesztése ügyében.
Frissítés
Érvényesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság a parlament pénteki döntését Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, és Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként. Az alkotmánybíróság közölte: „elhárította a keresetet”, amelyben Basescu az ő és a parlament közötti, alkotmányos jellegű jogi konfliktus megállapítását kérte a taláros testülettől. Basescu szerint a parlament csak az alkotmányt sértő súlyos tettekért függeszthette volna fel őt, nem pedig nyilatkozatokért. Az alkotmánybíróság közleménye nem teszi egyértelművé, hogy az alkotmánybírák illetékességüket hárították el, vagy érdemben megvitatták Basescu keresetét és azt utasították el.
Egy harmadik és negyedik határozatban a taláros testület elutasította a múlt héten leváltott két ellenzéki házelnöknek, Vasile Blaga volt szenátusi és Roberta Anastase volt képviselőházi elnöknek az alkotmányossági óvását. Ők a leváltásukról szóló parlamenti határozatokat támadták meg.
Az alkotmánybíróság ötödik döntésében alaptörvénybe ütközőnek minősítette azt a törvénymódosítási tervezetet, amely az alkotmánybíróság hatáskörét szűkítené.