Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Az Európai Parlament petíciós bizottsága úgy döntött, hogy szeptember 20-i ülésén megvitatja a Benes-dekrétumok elleni beadványt.
Szeptember 20-i ülésén napirendre veszi a Benes-dekrétumok elleni beadványt az Európai Parlament petíciós bizottsága. Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő szerint „itt az ideje, hogy végre értelmes és tárgyilagos vita keretében ismertessük álláspontunkat, kifejtsük véleményünket, és a petíciós bizottságon keresztül felhívjuk az Európai Unió figyelmét egy olyan jogszabálycsomagra, mely ellentétes az EU alapelveivel és alapértékeivel”.
A képviselő ez év elején karolta fel a Benes-dekrétumok felülvizsgálatát szorgalmazó civilek törekvéseit. Az EP petíciós bizottsága befogadta a civilek és Bagó által közösen benyújtott javaslatot, most pedig úgy döntött, hogy szeptember 20-ai ülésén napirendjére veszi, megtárgyalja azt. Bagó Zoltán vélekedése szerint több évtizeddel a jogsérelmek után végre érdemi felülvizsgálat kezdődhet a magyarok és németek százezreinek jogait eltipró Benes-dekrétumok ügyében.
Az Edvard Benes csehszlovák köztársasági elnök által a második világháború után hozott dekrétumok egyfelől visszaállították az ország szuverenitását, semmisnek nyilvánították a háború alatt bekövetkezett változásokat, és hivatkozási alapot teremtettek a csehszlovák állam jogfolytonosságához. Másfelől – és a súlyos sérelmek ebből fakadtak – kimondták a csehszlovákiai németek és magyarok kollektív bűnösségét és ezzel indokolt jogfosztását, aminek alapján tömeges vagyonelkobzást, kitelepítéseket hajtottak végre, embertelen büntetéseket szabtak ki. Csehszlovákia két jogutód állama – a Cseh Köztársaság és Szlovákia – egyaránt elutasítja a Benes-dekrétumok érvénytelenségének kimondását.
