Utolért minket Románia Bod Péter Ákos szerint

2023. április 04. 07:20

Kisebb állam, decentralizáltabb fejlődés, erős euro-atlanti elkötelezettség, korrupció elleni fellépés, oktatási reform – méltatja a románokat a közgazdász.

2023. április 04. 07:20
null

„Az egy főre jutó reál-GDP 2022-es, előzetes számai szerint uniós mércén (EU átlag=100) a magyar és a román adat egyaránt 77 százalék. Eszerint a román gazdasági fejlettségi szint 2022-ben utolérte a magyart. Tekintettel gazdaságunk recessziós vagy ahhoz közeli állapotára, 2023-ban bizonyára le is előzi a miénket” – írja Bod Péter Ákos a Portfolión.

Hozzáteszi, hogy a közvéleményt a gazdaságot illetően az anyagi jólét, a reálbér, a tényleges fogyasztás nívója érdekli, és kevésbé a GDP, amely viszont uralja a politikusi megszólalásokat. Holott a gazdasági jólétet a GDP-nél jobban mérné a bruttó nemzeti jövedelem (GNI), különösen olyan ország esetében, amelyben nagy a külföldi tőke aránya, legyen az közvetlen beruházás (FDI) vagy külföldi kölcsön. Ez a mi esetünk a közgazdász szerint.

Hangsúlyozza:

az egy főre jutó GDP-ben, és mindkettő jelentősen elénk került a lakossági fogyasztást tekintve. Márpedig a gazdasági fejlődéstől azt várják el, hogy növelje az anyagi jólétet, a lakossági fogyasztást. Nem mehetünk hát el csendben amellett, hogy a fogyasztást illetően a magyar felzárkózás, amely a hivatalos gazdaságpolitika legfőbb célja, nemcsak az ígéreteihez meg a lakosság elvárásaihoz képest (érjük utol az osztrák szintet) alakul csalódást keltően, de most Románia is elénk került, sokkal nehezebb helyzetből indulva, hasonló külső feltételek mellett.”

Szerinte a külső finanszírozási helyzetet és egyben a tartós növekedési képességet javítja az, hogy Romániának elfogadott újjáépítési programja van, a makro-pénzügyi feltételek tehát megfelelőnek látszanak Románia további erőteljes növekedéséhez.

Ennyire hasítana Románia?

„A korrupciós környezet gyakran szóba jön a gazdasági szereplők részéről: a helyzet javul, de Románia így is csak a 66. helyen szerepel a Transparency International CPI-világlistáján. Ez rosszabb a lengyel vagy a szlovák helyzetnél, a megítéléséhez azonban érdemes utalni a bolgár (72.) és a magyar (77.) helyezésre” – fejtegeti Bod Péter Ákos.

Hozzáteszi: „A mienknél jóval kisebb állami beavatkozás nyomán

Egészében a román növekedési pálya az export/GDP, import/GDP típusú nyitottsági mutatókon mérve láthatóan erősebben támaszkodik a belső piacra, mint a magyar vagy a szlovák. Ebből adódóan kevésbé van kitéve a nemzetközi piaci hullámzásoknak, és kellő makrogazdasági politika mellett ki tudja használni a nagyobb belső piac lehetőségeit, csakúgy, mint Lengyelország.”

Végül így összegez: „Kisebb állam, decentralizáltabb fejlődés, erős euro-atlanti elkötelezettség, a korrupció elleni fellépés komolyan vétele, oktatási reform, az uniós transzferek javuló felhasználása: figyelemre méltó elemei egy gyors felzárkózáshoz vezető útnak.”

Nyitókép: Mandiner

Összesen 97 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hajnóczi Kristóf
2023. április 04. 12:23
Száz éve az ásványkincsek, termőföldek és erdők mellett "Romániában" rekedt kb. két és fél millió magyar is. Az "oláhikum" online népszámlálás szerint is több, mint egymillióan vannak még. A fenti számadatok alapján minden eszköz adott ahhoz, hogy az oláh állam végre fényesre nyalja a magyar kisebbsége seggét. Ebben előzzenek meg végre bennünket.
dezodor
2023. április 04. 12:08
Aki a transzparens internacionálé listájára hivatkozik - korrupció - LOL Róma xD eleve egy megvezetett ember.
Hedvig58
2023. április 04. 10:58
Ez mai cikk, a Pesti srácok oldaláról. Gondolom az EU által megállapított értékeket nem vonja kétségbe senki. Most legalább tiszta víz került a pohárba: Az EU legversenyképesebb régiói Utrecht, Dél-Hollandia és a francia fővárosi régió, Ile-de-France, a túlsó póluson a délkelet-romániai, illetve az északkelet-romániai régió szerénykedik, míg Bulgária északnyugati térsége hátulról a harmadik. A top 10-es listán öt holland, két belga, egy francia, dán és svéd régió szerepel, a kullogók „krémje” pedig hat Románia térséget, illetve két-két bulgáriai és görögországit tömörít. Az egy hete közzétett listát idéző Krónika.ro portál külön összehasonlította Románia és Magyarország mutatóit, elsősorban annak fényében, hogy a közelmúltban több uniós statisztika – mint például a vásárlóerő-paritáson mért GDP-re, bruttó minimálbérre vagy átlagfizetésre vonatkozó – azt látszott igazolni, hogy Románia utolérte, sőt megelőzte Magyarországot. A regionális versenyképességi mutató azonban nem ezt támasztja alá. Versenyképesség tekintetében Magyarország leggyengébben teljesítő régiója is jócskán felülmúlja az összes romániai térséget – Bukarestet leszámítva. Észak-Magyarország például 65,6-os indexszel – a 100 az uniós átlagot jelenti – az uniós ranglista 207. helyén áll, Észak-Alföld 68,2-vel a 202., Dél-Alföld pedig 72,8-as mutatóval a 192. helyezett. Budapest és környéke 105,3-as pontszámmal 89. helyezett. A romániai régiók közül a 91,9-es pontszámú Bukarest foglalja el a legelőkelőbb helyezést, a 136.-at, a többiek a sereghajtók között foglalnak helyet. A Temesvárt és Aradot is felvonultató nyugati régió 57,1-es indexszel a 223. helyen áll, meglehetősen illúzióromboló módon a Kolozsvárt és Nagyváradot is magában foglaló északnyugati terület pedig 56,1-es indexszel csak a 225. Csupán az arányok érzékeltetése kedvéért: Utrecht 150,9-es, míg az utolsó Délkelet-Románia 44,9-es indexet kapott. Az EB-jelentés szerint az elmúlt hét esztendő során javult a kevésbé fejlett régiók regionális versenyképessége, viszont továbbra az eddigi fejlett régiók teljesítenek a legjobban. Felzárkózás jellemzi a legtöbb keleti uniós régiót – a balti országok, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia térségeire egyértelműen igaz a megállapítás –, Csehország, Románia, Szlovákia és Bulgária egyes régiói viszont egyre inkább leszakadnak az uniós átlagtól. A közleményből az is kiderül, ha egy régiónak magas a versenyképessége, ott az egy főre jutó GDP is magasabb. E régiókban a nők kedvezőbb keretfeltételekkel rendelkeznek, így jobb eredményeket érhetnek el, több fiatal nő vesz részt a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben. A versenyképesebb régiók ugyanakkor különösen vonzók a friss diplomások számára. A megújult regionális versenyképességi mutató eredményeit értékelő EB-jelentés alapján az uniós régióknak változatlanul szükségük van uniós támogatásra, hogy javítani tudják a versenyképességüket, csökkenteni a közöttük fennálló különbségeket.
Tehetős Totó
2023. április 04. 10:49
Kisebb állam...Na megb...ocsáss Ákos bátyám, de valaki nagyon félretájékoztatott. Romániában hatalmas a hivatalnoki réteg, s tetejébe magasabb a javadalmazásuk, mint a versenyszférában. Elhiheted nekem, mert onnan mentem nyúgdíjba.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!