Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Kisebb állam, decentralizáltabb fejlődés, erős euro-atlanti elkötelezettség, korrupció elleni fellépés, oktatási reform – méltatja a románokat a közgazdász.
„Az egy főre jutó reál-GDP 2022-es, előzetes számai szerint uniós mércén (EU átlag=100) a magyar és a román adat egyaránt 77 százalék. Eszerint a román gazdasági fejlettségi szint 2022-ben utolérte a magyart. Tekintettel gazdaságunk recessziós vagy ahhoz közeli állapotára, 2023-ban bizonyára le is előzi a miénket” – írja Bod Péter Ákos a Portfolión.
Hozzáteszi, hogy a közvéleményt a gazdaságot illetően az anyagi jólét, a reálbér, a tényleges fogyasztás nívója érdekli, és kevésbé a GDP, amely viszont uralja a politikusi megszólalásokat. Holott a gazdasági jólétet a GDP-nél jobban mérné a bruttó nemzeti jövedelem (GNI), különösen olyan ország esetében, amelyben nagy a külföldi tőke aránya, legyen az közvetlen beruházás (FDI) vagy külföldi kölcsön. Ez a mi esetünk a közgazdász szerint.
Hangsúlyozza:
„Zavarba ejtő, hogy a térség valaha meglehetősen lemaradt országai már nincsenek mögöttünk
az egy főre jutó GDP-ben, és mindkettő jelentősen elénk került a lakossági fogyasztást tekintve. Márpedig a gazdasági fejlődéstől azt várják el, hogy növelje az anyagi jólétet, a lakossági fogyasztást. Nem mehetünk hát el csendben amellett, hogy a fogyasztást illetően a magyar felzárkózás, amely a hivatalos gazdaságpolitika legfőbb célja, nemcsak az ígéreteihez meg a lakosság elvárásaihoz képest (érjük utol az osztrák szintet) alakul csalódást keltően, de most Románia is elénk került, sokkal nehezebb helyzetből indulva, hasonló külső feltételek mellett.”
Szerinte a külső finanszírozási helyzetet és egyben a tartós növekedési képességet javítja az, hogy Romániának elfogadott újjáépítési programja van, a makro-pénzügyi feltételek tehát megfelelőnek látszanak Románia további erőteljes növekedéséhez.
Ennyire hasítana Románia?
„A korrupciós környezet gyakran szóba jön a gazdasági szereplők részéről: a helyzet javul, de Románia így is csak a 66. helyen szerepel a Transparency International CPI-világlistáján. Ez rosszabb a lengyel vagy a szlovák helyzetnél, a megítéléséhez azonban érdemes utalni a bolgár (72.) és a magyar (77.) helyezésre” – fejtegeti Bod Péter Ákos.
Hozzáteszi: „A mienknél jóval kisebb állami beavatkozás nyomán
az üzleti verseny a mértékadó megfigyelők szerint sokkal erősebb Romániában.
Egészében a román növekedési pálya az export/GDP, import/GDP típusú nyitottsági mutatókon mérve láthatóan erősebben támaszkodik a belső piacra, mint a magyar vagy a szlovák. Ebből adódóan kevésbé van kitéve a nemzetközi piaci hullámzásoknak, és kellő makrogazdasági politika mellett ki tudja használni a nagyobb belső piac lehetőségeit, csakúgy, mint Lengyelország.”
Végül így összegez: „Kisebb állam, decentralizáltabb fejlődés, erős euro-atlanti elkötelezettség, a korrupció elleni fellépés komolyan vétele, oktatási reform, az uniós transzferek javuló felhasználása: figyelemre méltó elemei egy gyors felzárkózáshoz vezető útnak.”
Nyitókép: Mandiner