Titkos tárgyalások zajlanak lapértesülések szerint arról, hogy Kína szilárd rakéta-hajtóanyagot juttat Iránnak új rakéták gyártására, amelyek végül az orosz hadsereghez kerülhetnek az ukrajnai háborúban. A három érintett állam hallgat, de az iráni-kínai-orosz tengely összeállt.
Az ammónium-perklorát az egyik leghatékonyabb szilárd rakéta-hajtóanyag, égése során forró gáz keletkezik, amelynek felszabaduló energiája óriási tolóerőt vált ki a rakéta fúvókájában.
Az iráni rövid hatótávolságú rakéták többségét megbízhatósága és hosszú élettartama miatt ilyen anyaggal működtetik, de az iráni űrprogramon belüli titkos rakétafejlesztéseknél is ezzel a hajtóanyaggal dolgoznak a közép hatótávolságú rakéták kísérleti gyártásánál. A probléma csupán annyi, hogy az iráni hadiipar nem tud előállítani belőle a fejlesztésekhez szükséges mennyiséget, és az atomprogramja miatti nemzetközi szankciók miatt nem is tud jelenleg a ritka kémiai vegyülethez hozzájutni.
Nyugati diplomaták szerint Szadzsad Ahadzadeh technológiai kormánytanácsadó vezetésével iráni diplomaták
Az értesülések szerint az irániak már több fordulóban, több szinten egyeztettek kínai és orosz diplomatákkal, állítólag egy orosz állami tulajdonú vegyianyag-előállító cég, az FKP Anozit is benne van az alakuló üzletben, az érintett kínai cégek egyelőre ismeretlenek.
A Politico által elért nyugati diplomaták úgy tudják, Irán több ezer új rövid hatótávolságú rakétát állíthat elő majd a kínaiaktól szerzett rakéta-hajtóanyaggal, és félő, hogy az oroszok jelenléte a tárgyalásokon azt jelzi, hogy ezen fegyverek egy része majd az orosz hadsereg kezére kerülhet majd, és a harcok során ukrán célpontok ellen fogják bevetni őket.
Irán már szállít az orosz hadseregnek: több ízben iráni katonai drónokkal bombáztak ukrán városokat az oroszok a háború során.
Ha a hír igaz, akkor Kína ezzel a vállalkozással sokat kockáztat: az ENSZ 2015-ben elfogadott 2231-es határozata alapján csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával lehet Irán számára ammónium-perklorátot szállítani.
A Politico megpróbálta elérni a három érintett állam külügyminisztériumát, de nem kapott válaszokat a kérdéseire, Irán, Kína és Oroszország erről az ügyről nem kíván kommunikálni.
Hszi Csin-ping kínai elnök márciusi moszkvai látogatása megerősítette azt az érzetet, hogy Kína Oroszország mellett áll az ukrajnai háború miatt kialakult nemzetközi vitában – bár Peking nem támogatta nyíltan az orosz inváziót, el sem ítélte, ehelyett az általános elveket megfogalmazó külön béketervvel állt elő. Elemzők véleménye szerint
így annak gyengülését nem engedheti meg.
Peking azt is pontosan tudja, hogy nyílt fegyverzeti támogatást nem engedhet meg az erre az esetre borítékolható nemzetközi szankciók miatt, exportorientált gazdasága súlyos veszteségeket szenvedne, ha az amerikai és az európai piac lezáródna előtte. Ehelyett közvetett útját választja a támogatásnak: észak-koreai közvetítéssel juttat fegyvereket az oroszok kezére, illetve titkokban felvásárolja a szankciók alá vett Irán olaját.
Kína közvetett úton, Iránon keresztül juttathat fegyvereket Oroszország számára az ukrajnai háború folytatásához – ez a gyanú tehát, amelyet nehéz lesz bizonyítani. Mindenesetre az orosz hadseregnek sürgős szüksége van külföldi lőszerutánpótlásra, precíziós fegyvereinek nagy részét már elhasználta a háború első évében, a nyugati szankciók pedig éppen a magas technológiai igényű hadiipari termékek hosszútávú gyártását fogják megnehezíteni Oroszország számára.
hiszen Irán éppen rakéta elrettentő, illetve csapásmérő képességeit fejleszti, ez katonai stratégiájának sarokköve. Ha kínai és orosz fegyverzeti szövetség alakul, akkor egyre nehezebb lesz elszigetelni szankciókkal a perzsa államot.
Oroszország és Irán stratégiai együttműködése régebbi keletű, Kína pedig ebbe a szövetségi rendszerbe érkezett bele, legutóbb márciusban közel-keleti béketeremtőként, ahogy a diplomáciai kapcsolatok felvételére tudta bírni a régió két ellenségét, Iránt és Szaúd-Arábiát, és ezt követően az Arab-tengeren kínai-orosz-iráni hadgyakorlatot tartottak. Az Amerika által félt hatalmi tengely tehát már kialakult, világos Nyugat-ellenes arculattal.
Nyitókép: Iráni ember Amerika-ellenes transzparenssel egy Zolfaghar rakéta előtt pózol Teheránban 2022. január 7-én (forrás: AFP)
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
„Amikor cappuccinót rendelünk, a kávéért kérjük, nem a habért. Sok minden ebből csak hab volt.”
Ukrajna szerint a szankciók alatt álló teherhajó éveken át része volt egy vitatott exporthálózatnak.
Az amerikai képviselőház elfogadta az Ukrajnának nyújtott katonai segély és az Oroszország elleni szankciók újabb részét, ami újabb, mindkét pártot érintő csapást mért Donald Trump elnök külpolitikájára – írja a Politico.
Egyre több befolyásos moszkvai szereplő vonja kétségbe a konfliktus eredeti céljait.
A kontinensre már elutazhat az ázsiai küldöttség, ám végleges megoldás még nincs.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
