A német katolikus egyház megújításán dolgozó - püspökökből és a katolikus közösség világi képviselőiből álló - testület pénteken megszavazta, hogy 2026 márciusától be kellene vezetni, hogy az azonos nemű párok is kaphassanak hivatalos egyházi áldást Németországban.
A gyűlés 202 résztvevője közül 176-an szavaztak az újítás mellett, 14-en pedig ellene. Tizenketten tartózkodtak a voksolásnál. A szavazás érvényességéhez szükség volt a részt vevő 67 püspök legalább kétharmadának támogatására, ez meg is valósult a dpa német hírügynökség jelentése szerint. Németországban 2019-ben indult kezdeményezés arra, hogy reformokat dolgozzanak ki a katolikus egyház megújítására.
A reformfolyamat egyik fontos pontja a homoszexuális párok megáldásának engedélyezése, amelynek bevezetését a testület a pénteki szavazás nyomán javasolni fogja a német katolikus egyháznak. Az elképzelés szerint a következő három évben a püspökök részvételével kidolgoznák az áldást lehetővé tevő liturgiát.
Az elfogadott ajánlás szembemegy a Vatikán teológiai kérdésekben illetékes Hittani Kongregációjának két évvel ezelőtti állásfoglalásával, amelyben egyértelműen nemet mondtak a kapcsolatban élő azonos neműek esetleges megáldására. Németországban sok helyen már ma is kaphatnak papi áldást a kapcsolatban élő azonos nemű párok, ennek gyakorlata azonban afféle „szürkezónában” működik.
Az egyházon belül többen szorgalmazzák, hogy ezeknek a ceremóniája ne titkos találkozókon történjen, hanem kerülhessenek be hivatalosan is a templomok falai közé, és az ebben részt vevő papoknak a jövőben ne kelljen tartaniuk esetleges szankcióktól. A pénteki voksoláson ugyanakkor több püspök is a reform ellen szavazott. Gregor Maria Hanke eichstatti püspök arra figyelmeztetett, hogy az ügy olyasfajta zavart idézhet elő az egyházon belül, mint amelyet az anglikán egyház él át jelenleg.
A Synodaler Weg a német katolikus egyház 2019 decembere óta tartó reformgyűlése, amelyet egy világi hívekből álló csoport, a a Német Katolikusok Központi Bizottsága (ZdK) kezdeményezett. A ZdK sikerrel diktálta a tempót még a püspöki karnak is az előző években. A bizottságnak 230 tagja van, százat egyházmegyei szinten választanak, sok tag pedig korábbi politikus.
A bizottság világiak szervezete, tehát semmiféle formális hatalma és joga nincs egyházi ügyekben dönteni, inkább nyomásgyakorló lobbicsoportnak tekintendő. Ferenc pápa 2019 nyarán diplomatikus, de határozott levelet írt, melyben megpróbálta visszaterelni az akolba a német egyházat. A német egyház viszont csendben, de ignorálta a pápai útmutatást.
A javaslataikat, három „szinódusi gyűlés” tárgyalta 2020. január– februárban, 2021. szeptember–októberben, illetve tavaly február elején Frankfurtban. A 69 német püspök többsége részt vett a folyamatban, habár éppenséggel ignorálhatták volna is azt, hiszen az egyház nem demokrácia.
Nyitókép: RONNY HARTMANN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A bukott kancellár megrendült hangú beszédet mondott a helyszínen, azonban a Focus által megkérdezett helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a politikus látogatását.
Boris Pistorius legkevesebb 80-90 milliárd eurós éves védelmi költségvetést szorgalmaz.
Egy helyen nem voltak csak kordonok. Az pont elég volt.
A bukott kancellár megemlékezni érkezett.
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
Súlyos bűncselekmények kerültek szóba – a szűkszavúan nyilatkozó rendőrség egyelőre nem erősítette meg az értesüléseket.
A válogatott védő felbontja a szerződését Cipruson és Magyarországra igazol.
Történelmet írt az ukrán bokszoló.
