
Hogyan talált egymásra a magyar és az amerikai jobboldal? Kinek mennyire fájnak majd a szankciók? Népszámlálási izgalmak Romániában, mérlegen a lakhatási helyzet, MCC Feszt és dokumentumfilm Szilágyi Áronról – itt a hetilap!
A határkerítéssel kezdődött, majd kiterjedt a politika más területeire is: az amerikai jobboldal példát lát a magyar konzervatív jobbközép stratégiai gondolkodásában
és sikereiben. Címlapos összeállításunkban bemutatjuk, hogyan találtak egymásra a Trump vezette republikánusok és a választásokat sorra meggyőzően nyerő magyar jobboldal.
„A saját országukat visszafoglalni akaró konzervatívok a magyar recept minden részletét tudni akarják” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Zoltán főszerkesztőnk.
Közélet
Felkészülünk a Fehér Ház visszahódítására – mondja a Mandinernek Matt Schlapp. Szerinte Orbán Viktor és Donald Trump erős szövetségesek, akik alternatívát kínálnak a jobboldalt világszerte érő kihívások idején. Az Amerikai Konzervatív Unió elnökével közélet rovatunkban olvashatnak interjút.
A dallasi CPAC egy újabb lépés abba az irányba, hogy végre megvalósítsuk a liberálisok rémálmát, a nemzeti erők nemzetközi összefogását – mondja Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ főigazgatójával a konzervatívok jövőjéről és az amerikai–magyar kapcsolatokról is beszélgettünk.
A bukott választást követően lecserélődni látszik az ellenzéki pártok egy részének vezetése. Igaz, akad olyan is, amelyben szinte elképzelhetetlen, hogy változás történjen. Kik lesznek az új pártvezetők? Összefoglaltuk a fejleményeket.
Öt pontban határozta meg a magyarság előtt álló kihívásokat Tusnádfürdőn Orbán Viktor – a kormányfő beszédéről és a rendezvényről is olvashatnak a rovatban.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója publicisztikájában azt hangsúlyozza: „vészterhes időkben identitásunk őrzőit: templomainkat és kulturális intézményeinket kell megerősítenünk” .
„Ha a baloldalon múlt volna, ma semmilyen mechanizmus nem védené a magyarokat a világpiaci árak egyre kiszámíthatatlanabb mozgásaitól” – írja Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese véleménycikkében.
Külhon & Külföld
Népszámlálási izgalmak Romániában: a szervezetlenség miatt könnyen előfordulhat, hogy százezer magyar nem számláltatik meg, és így átsorolják – románnak. Főleg a nagyvárosok állnak rosszul, köztük olyan „frontvárosok”, mint Marosvásárhely. A szakértők mégis optimisták – a részletekről külhon rovatunkban olvashatnak.
Hetvenöt éve végez hírszerzési tevékenységet a CIA – külföld rovatunkban a szervezet történetéről olvashatnak, és Stephen Sholl amerikai történészt kérdeztük a CIA múltjáról.
Az adatok szerint az orosz gazdaságot keményen megütik az ukrajnai háború miatti szankciók, de az orosz átlagpolgár alig érzi – Európában ugyanakkor éppen az átlagpolgárnak kezd elege lenni az oroszok büntetőintézkedésekre adott válaszaként gerjesztett energiaválságból. Megnéztük, kit hogyan érintenek az intézkedések.
„Egy olasz jobboldali koalíció létrejöttével a Fidesznek semelyik olasz barátjával nem kell összerúgnia a port” – írja Kohán Mátyás publicisztikájában a közelgő olasz választások kapcsán.
Precedens & Makronóm
Egyszerre két ponton is nehezítheti az EU gazdaságiválság-kezelését a német alkotmánybíróság. Az uniós helyreállítási alap kérdését a héten ismét elővette a karlsruhei székhelyű taláros testület, és az Európai Központi Bank nemrég bejelentett kötvényvásárlási programja kapcsán is erre lehet számítani – a részletekről precedens rovatunkban olvashatnak.
Az elhúzódó ukrajnai konfliktus Európa súlyvesztésének következő stációját jelezheti – írja véleménycikkében Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője.
Makronóm rovatunkban Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője vizsgálta meg a hazai otthontámogatási rendszer hatékonyságát.
Sport
Mire lesz képes az NB I. nagy visszatérője, a Vasas? Meglesz-e a dobogó a Puskás Akadémiának? Egyértelmű-e a Fradi győzelme? Körképünket sport rovatunkban olvashatják.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
A klímaváltozás 2050-ig minden ország mozgásterét drámaian átalakítja, Oroszországét különösen – állítja Thane Gustafson politikatudós, akinek új könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja.
Veszprémy László Bernát jegyzetében a Horthy-kor rezsivitáiról olvashatnak. Történelem is rovatunkban egy kecskeméti feltárás részleteit ismerhetik meg.
A történelem egyik legnagyobb vívójának arcképét akcióközelből rajzolta meg Muhi András Pires; a rendező egy teljes ötkarikás cikluson át követte stábjával Áron és a kardválogatott mindennapjait. Az Egy mindenkiért című alkotást nemrégiben a világ második legjobb sport- dokumentumfilmjének választották, és elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját – Élet rovatunkban beszélgettünk a rendezővel.
A rovatban a ma kezdődő MCC Feszt programjait ajánljuk figyelmükbe, a tárcát Győrffy Ákos írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Demkó Attila ír arról, hogy Erdélyben miért nem jó ma sem magyarnak lenni.