Von der Leyen: Kizárt, hogy megállapodás szülessen a jövő héten az olajembargóról

Az Index számolt be arról, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán, a Politicónak adott interjújában kijelentette: „kizárt, hogy az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozóján uniós szintű megállapodás szülessen az orosz olajimport betiltásáról”.

Hozzátette azt is: „nem akar hamis várakozásokat” kelteni a jövő heti megállapodással kapcsolatban: „Szerintem ez nem egy megfelelő téma arra, hogy az Európai Tanácson belül oldjuk meg. Mert nagyon technikai jellegű, amit megvitatunk.

Így a csővezetékekbe történő beruházásról kell beszélni, hogy növeljük az ellátást, és beszélünk finomítókról, amelyeket korszerűsíteni kell, valamint beruházásokról és megújuló energiáról” – hangsúlyozta az interjúban az Európai Bizottság elnöke. 

Von der Leyen észrevételeit azután tette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a május 30–31-i csúcstalálkozón nem fog tárgyalni az orosz szankciókról. A Bizottság elnöke azt is jelezte, hogy a következő napokban beszélni fog Orbán Viktorral. Emlékeztetett: „Meglátogattam korábban Budapesten, hogy megértsem, mik a magyar kifogások. Ez elsősorban egy technikai probléma” – fogalmazott.

Orbán Viktor: Tárgyalásra sem alkalmas az unió olajembargós terve (korábbi cikkünk tartalmából)

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt kedden, levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnök Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, a testület május 30–31-ai rendkívüli ülésére való felkészülés jegyében. A találkozó középpontjában az ukrajnai háború, illetve a háború által okozott kihívások állnak, ide értve a biztonságos, fenntartható és megfizethető energia elérhetőségét az Európai Unióban.

A lapunk által megszerzett levelében a kormányfő felidézte: a márciusi versailles-i csúcson megállapodtak, hogy a lehető leggyorsabban felszámolják függésüket az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától, figyelembe véve a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetükre vonatkozó döntéseit. Ezt a kötelezettségvállalást az Európai Tanács 2022. március 24–25-ei következtetései is megerősítették – egyúttal felhívtak az európai közösség energiaellátási biztonságának alapos újraértékelésére. Rögzítették:

„Ennek ismeretében tette közzé az Európai Bizottság a 6. szankciócsomagra vonatkozó javaslatát. A javaslat a jelenlegi formájában jóval túlmutat a Versailles-ban kialakított konszenzuson. A javasolt szankciók elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon, és aláásnák létfontosságú energiabiztonsági érdekeinket. Ráadásul hozzávetőlegesen 55–60 százalékkal megemelnék az üzemanyagárakat egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már így is 40 éves csúcson vannak. Sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor rámutat: Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól, annak ellenére, hogy az útvonalak és források diverzifikálása érdekében megvalósított nagyszabású beruházások révén az olajimportunkban az orosz ellátás részaránya a 2010-es 90 százalék feletti mértékről 2021-re 64 százalékra csökkent. „Földrajzi helyzetünkből adódóan Magyarország számára nem lehetséges az orosz olaj kivezetése a finomítói kapacitásaink teljes átalakítása nélkül, ami egyúttal az energia-infrastruktúránkba történő fokozott és felgyorsított beruházások megvalósítását, valamint a gyors zöld átállást is szükségessé teszi. Mivel a beruházások többsége nem finanszírozható piaci alapon, a szankciók a nemzeti források redundáns fosszilis beruházásokra való átcsoportosítását igényelnék, miközben az erre előirányzott európai uniós források számunkra csak papíron elérhetőek.”

Bár a miniszterelnök szerint az Európai Bizottság részéről biztató jelzések érkeztek arról, hogy a REPowerEU Terv megfelelő megoldást nyújt problémáinkra, „előzetes értékelésünk szerint a május 18-án bemutatott terv nem kezeli konkrétan és átfogóan az általunk felvetett súlyos aggályokat”.

A magyar kormány értesülése szerint a Terv egyik fő célkitűzése elvileg az EU orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségének gyors csökkentése. „Ami az olajellátás biztonságát illeti, a terv valóban kitér a kőolajtermék-finomítók korszerűsítéséhez, a meglévő infrastruktúra kapacitásbővítéséhez és a jelenlegi szűk keresztmetszetek kezeléséhez kapcsolódó beruházási igényekre. Azonban a leginkább érintett, tengerparttal nem rendelkező tagállamok számára nem határoz meg pénzügyi keretet. Emellett nem ad iránymutatást az orosz olaj kiváltásával kapcsolatos sürgős beruházási igények finanszírozásának módjára és ütemezésére nézve sem.”

Orbán Viktor levelében azt is hangsúlyozta:

Csak előtérbe helyezné a belső megosztottságunkat anélkül, hogy reális esélyt adna a nézeteltérések feloldására. Ezért azt javaslom, hogy az Európai Tanács következő ülésén ne kerüljön napirendre ez a kérdés.”

A kormányfő levele végén szorgalmazta: „Legyen továbbra is prioritás számunkra az Európai Unió egységének megőrzése.”

Nyitóképen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: VALERIA MONGELLI / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP