Vállaljuk a vitát Brüsszellel, akkor sem hátrálunk meg, ha visszatartják az EU-forrásokat

„Sokak szerint az év egyik legnagyobb sztorija a magyar lehallgatási ügy. Ön tudott arról, hogy Magyarországon újságírókat és másokat hallgatnak le egy izraeli kémszoftverrel? 

Nekem nem volt, és nincs is tudásom arról, hogy ilyen típusú adatgyűjtés zajlik Magyarországon, de nem is kell, hogy tudomásom legyen, hiszen van egy világos jogszabályi rend a lehallgatások engedélyezésének és végrehajtásának módjáról. Az államoknak kötelességük megvédeni saját magukat, a polgáraikat, biztonságukat és az érdekeiket, ennek vannak nyilvános és nem nyilvános eszközei. Minden országnak van titkosszolgálata, amely a fedett működés ellenére jogszabályi keretek között végzi tevékenységét. A lehallgatás pedig az egész világon a titkosszolgálatok, a rendőrség, a bűnüldöző szervezetek által alkalmazott nyomozati eszköz, viszont ennek is megvannak a maga jogszabályi keretei, így komoly ok kell ahhoz, hogy ilyet el lehessen rendelni, világos menetrend van annak engedélyezési módjára is. Ugyanakkor csak azért, mert valaki újságíró, biztosan nem hallgatnak le senkit Magyarországon, illetve csak azért, mert valaki kritikusabb a kormánnyal szemben, azért sem. Viszont az országban működő titkosszolgálatoknak a kötelessége, hogy megvédjék a magyar nemzet biztonságát, ezért folyamatosan figyelik, hogy bűnözői csoportok, terrorszervezetek, külföldi titkosszolgálatok milyen magyar embereket próbálnak a hálójukba keríteni, adott esetben próbálnak-e felhasználni arra, hogy külső érdekeket érvényesítsenek Magyarországon, próbálnak-e terrorszervezetek, külföldi titkosszolgálatok beépülni Magyarországra az állampolgárokon keresztül, és ilyen esetben nyomozásnak, lehallgatásnak is lehet helye. 

Tehát, azért, mert valaki újságíró, géplakatos, kárpitos vagy taxisofőr, a szakmájából fakadóan 2010 óta senkit nem hallgattak le Magyarországon, de, ha valaki a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet valamilyen külső befolyás - ahogy említettem terrorszervezetekkel, titkosszolgálatokkal vagy bűnözői csoportokkal való együttműködés - miatt, ott lehetséges a lehallgatás. Ugyanakkor azt, hogy ezt egy állam milyen eszközökkel látja el, ez nemzetbiztonsági kérdés, amelyet sosem szoktak a nyilvánosság előtt megvitatni. Emellett, hogy ehhez, milyen technológiai eszközöket használnak, az technikai kérdés. A nemzetközi sajtó fókuszába került ez a téma, de érdemes megjegyezni, hogy a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették.  

Ennek alapján nemzetbiztonsági okból figyelték meg azokat az újságírókat és másokat, akikről kiderült, hogy vélhetően lehallgatták őket?

Személy szerint nem tudom, hogy a szóban forgó személyeket valóban megfigyelték-e, illetve, hogy kit milyen okból figyelnek meg, ha arra kerül a sor. A jogszabály miatt ezekről nem is tudhatok, tekintettel arra, hogy miniszteri hatásköröm nem terjed ki ennek engedélyezésére, sőt kezdeményezésére sem. Éppen ezért helyes, hogy én nem is tudok ezekről. 

Felmerült, hogy a szoftvert az izraeli kormányköröktől lehet kérni és megszerezni. Miniszterként, mint a magyar diplomácia vezetője, részt vett ennek a folyamatában? 

Nem vettem részt, és ha ilyen beszerzés történt, akkor abban nem is kellett részt vennem, mert ez nem tartozik a tárcavezetői hatáskörömbe, nem felügyelek olyan titkosszolgálatot, amely ilyet akart vagy vásárolt volna. Korábban nem is találkoztam az NSO céggel, illetve a jelenséggel.”