Radioaktív vasakkal üzletelhetett a csernobili igazgató

2021. január 29. 22:27

Az ukrán főügyész hivatalának adatai szerint 2019 júliusában az atomerőmű vezetője aukciót hirdetett több mint 500 tonna sugárszennyezett fémhulladék árusítására, jóval az érték alatti, tonnánkénti 1000 hrivnya (mintegy 10 ezer forint) kikiáltási áron.    

2021. január 29. 22:27
null

Elküldte a vádiratot a bíróságra a Kijev megyei ügyészség a csernobili atomerőmű volt igazgatója ügyében, akit radioaktív anyagok jogellenes kezelésével vádolnak – közölte pénteken az ukrán főügyész hivatalának sajtóosztálya. A felügyeleti szerv rendelkezésére álló adatok szerint 2019 júliusában az atomerőmű vezetője aukciót hirdetett több mint 500 tonna sugárszennyezett fémhulladék árusítására, jóval az érték alatti, tonnánkénti 1000 hrivnya (mintegy 10 ezer forint) kikiáltási áron.    

Szakértők szerint az államot az üzlettel 2,78 millió hrivnya (mintegy 30 millió forint) anyagi kár érte.    

A főügyész hivatala nem nevezte meg az igazgatót. A TASZSZ orosz hírügynökség úgy tudja, hogy a csernobili atomerőmű igazgatója 2019. március 19-től 2020 áprilisáig Szerhij Kalasnyik volt.

A csernobili katasztrófáról röviden
1986. április 26-én történt a Kijevtől északra található Csernobilben a történelem legsúlyosabb atomerőmű-balesete. A robbanás következtében beomlott 4. számú reaktorból kiszabadult radioaktív anyagok mintegy 380 millió curie sugárzással szennyezték a környezetet. Több mint 200 ezer négyzetkilométernyi terület szenvedett sugárszennyezést, ennek 70 százaléka Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban található. Az erőmű tovább működő 3. reaktorát 2000. december 15-én állították le végleg.

1986. április 26-én történt a Kijevtől északra található Csernobilben a történelem legsúlyosabb atomerőmű-balesete. A robbanás következtében beomlott 4. számú reaktorból kiszabadult radioaktív anyagok mintegy 380 millió curie sugárzással szennyezték a környezetet. Több mint 200 ezer négyzetkilométernyi terület szenvedett sugárszennyezést, ennek 70 százaléka Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban található. Az erőmű tovább működő 3. reaktorát 2000. december 15-én állították le végleg.

(MTI)

Fotó:MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zuriktodor
2021. január 30. 09:21
ez azért különösen jó, mert a vas ugye forog, kevereg, újrahasznosul. ha egy tonnát eladott, az több száz tonna vasat szennyez a kohászati eljárás során, magát a kohót is. lehet, hogy az autó, amivel járunk már ebből a vasból készült.
Zsolt75
2021. január 30. 09:21
Most akkor az a baj, hogy radioaktív volt, vagy hogy kár érte az államot?
MZXX
2021. január 29. 23:03
Ukrajna jogállam.
Nehidd El
2021. január 29. 22:54
Ki ne szeretne olyan betonvasat a falába, ami egyben világít és melegít?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!