85 éves a világ egyik legjobb filmje, amit a progresszívek eltörölnének
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter felszólította Bident, hogy feltételek nélkül oldja fel az Irán elleni szankciókat.
Az új amerikai kormányzatnak „feltételek nélkül" fel kell oldania az előző elnök, Donald Trump által Irán ellen elrendelt szankciókat, ha meg akarja menteni az atomalkut – figyelmeztetett a Foreign Affairs című amerikai magazin véleményrovatában Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter, aki egyben óvta Joe Biden új amerikai elnököt, nehogy megpróbáljon „engedményeket kicsikarni" Irántól.
„Joe Biden kormányzatának mindenekelőtt feltételek nélkül törölnie kell a Trump hatalomra kerülése óta bevezetett valamennyi, Iránnal szembeni szankciót"
– jegyezte meg Zaríf pénteken, az új amerikai elnök hivatalba lépése után két nappal megjelent írásban. Ebben kifejtette, hogy szerinte hogyan lehet a megmenteni az iráni atomprogramról megkötött szerződést, amelyet a szétesés veszélye fenyeget, amióta Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban kiléptette belőle az Egyesült Államokat.
Zaríf egyben figyelmeztetett, hogy rögös út áll előttük, és a napok meg van számlálva. Az új washingtoni kormányzat alapvető választás előtt áll. Magára veheti a Trump-kormányzat bukott politikáját, vagy Biden választhat egy jobb utat, véget vetve Trump „maximális nyomásgyakorlási politikájának, és visszatérve az elődje által elhagyott szerződéshez" – írta az iráni külügyminiszter.
Ebben az esetben
„Irán is visszatér kötelezettségvállalásai maradéktalan teljesítéséhez"
– tette hozzá. „Amennyiben azonban Washington ezzel ellentétesen engedmények kicsikarására törekszik, elvész ez az alkalom" – írta.
2015-ben Bécsben Iránés hat nagyhatalom (az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) aláírta a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (angol rövidítéssel JCPOA – az atomalku hivatalos neve), amely tizenkét évi feszültség után az iráni atomprogram kérdésének rendezésére volt hivatott.
Ennek fejében Irán vállalta, hogy drasztikusan csökkenti nukleáris programját és garanciákat ad arra, hogy nem készül atombomba előállítására.Irán mindig is tagadta, hogy atombombára kívánna szert tenni.
Az Egyesült Államok kilépésével és a korábban feloldott amerikai szankciók újbóli bevezetésével veszélybe került az atomalku. Válaszul Teherán fokozatosan megsértette a bécsi szerződésben az urándúsítás szintjére, a tárolt dúsított urán mennyiségére és a modern urándúsító centrifugák telepítésének tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalásait.
de ennek előfeltételeként jelölte meg, hogy Irán ismét szigorúan tegyen eleget a vállalásainak. Teherán pedig mindenekelőtt a szankciók feloldását és az amerikai kötelezettségvállalások tiszteletben tartását követeli. Zaríf cikkében megismételte azt az iráni álláspontot, hogy Irán akkor kész visszatérni a kötelezettségei maradéktalan teljesítéséhez, ha feloldják a büntetőintézkedéseket és ismét részesülhet a JCPOA által előirányzott gazdasági előnyökben.
(MTI)