Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Huszonkét helyi pártszervezet, 1357 gazdára váró delegált és öt (vagy négy és fél) talpon maradt elnökjelölt: ma tartják az amerikai demokraták a Szuperkeddet, az elnökjelölt-koronázó gyűlés delegáltjainak harmadáért folyó küzdelem napját, melynek győztese az „intézmény” létezése óta mindig meg is nyerte a jelöltséget. Elemzésünk!
A mérsékeltnek nevezett Joe Biden volt alelnök elsöprő győzelmét, nem egy jelölt számára pedig megalázó és elbizonytalanító vereséget hozó dél-karolinai választások és Szuperkedd között három „nagyágyú” is kiesett az elnökjelölti küzdelemből: Tom Steyer milliárdos február 29-én, Amy Klobuchar minnesotai szenátor és Pete Buttigieg volt South Bend-i polgármester pedig március 2-án dobták be a törölközőt.
– a Szuperkedden pedig eldől, Biden ex-alelnök vagy Michael Bloomberg milliárdos üzletember, egyben volt New York-i polgármester lesz-e az. A párt radikális szárnya egyértelműen a hitelesebbnek tartott és kétségtelenül régóta demokratikus szocialistaként kampányoló Bernie Sanders vermonti szenátor mögé állt be, Elizabeth Warren massachusetts-i szenátor előválasztásról előválasztásra népszerűtlenebb. Az elnökjelölti végjáték tehát valószínűleg egy Sanders-Biden vagy Sanders-Bloomberg küzdelem lehet.
A jövőre 80 éves vermonti szenátor és két 1942-es születésű riválisa mellett a jelölésekor 68 éves Hillary Clinton szó szerint bakfisnak tűnik – tehát bizonyosan megnyerte már az amerikai demokrata elnökválasztást a második világháború végén született korosztály, de nyitott kérdés még, hogy a fiatalok (a 45 év alatti demokraták között Sanders 54 százalékkal vezet) vagy az idősek (Bloomberg és Biden tőlük együtt 59 százalékot kapna) szavazatai katapultálják-e majd a nyolcvanhoz közelítő aspiránsokat az elnökjelölti rivaldafénybe. Az sem elhanyagolható fejlemény, hogy az Egyesült Államok következő demokrata elnökjelöltje – hacsak Elizabeth Warrent ki nem hozza valami isteni csoda a slamasztikából – egy férfi lesz, méghozzá fehér.
Az eddigi négy demokrata előválasztásból és jelölőgyűlésből kettőt (Nevada, New Hampshire) Bernie Sanders nyert meg, előbbit toronymagasan, utóbbit hajszálnyival az azóta már kiesett Buttigieg előtt végezve. Iowában szintén paraszthajszálon múlott a győzelem, de Buttigieg végül itt megelőzte Sanderst, a mind a három korábbi előválasztáson megalázó vereségeket szenvedő, az amerikai elemzők és politológusok által már rég leírt Joe Biden pedig hatalmas fölénnyel hozta Dél-Karolinát.
A Dél-Karolinában siralmas eredményt elérő Buttigieg (8,2%), Klobuchar (3,2%) és Warren (7,1%) közül az első kettő esélytelenségének tudatában kilépett a küzdelemből, amelyben szerepet játszhatott az is, hogy kampányaik jóval ingatagabb pénzügyi alapokon álltak, mint Warrené, aki –
A még aktív, komoly jelöltek névsora mindezek után: Bernie Sanders (aki a közvélemény-kutatások súlyozott átlagában 29 százalékkal vezet), Joe Biden (18,2%), Michael Bloomberg (14,5%) és Elizabeth Warren (12,4%). A kezdetben rendkívül népes „futottak még” kategóriában mára egyedül maradt Tulsi Gabbard hawaii kongresszusi képviselő, aki Dél-Karolinában a regisztrált demokrata választók 1,3 százalékának támogatását bírta.
Az idei Szuperkedden 22 állam demokrata pártja rendez jelölőgyűlést vagy előválasztásokat: Kalifornia, Texas, Észak-Karolina, Virginia, Massachusetts, Minnesota, Colorado, Tennessee, Alabama, Oklahoma, Arkansas, Utah, Maine, Vermont, Michigan, Washington, Missouri, Mississippi, Idaho és Észak-Dakota államok, Amerikai Szamoa, valamint a külföldön élő demokraták voksolnak majd.
A Szuperkeddet papírforma szerint Bernie Sanders nyerheti, akit a közvéleménykutatók a 22 választásból 12-n (Kalifornia, Massachusetts, Colorado, Utah, Maine, Vermont, Michigan, Washington, Idaho, Észak-Dakota, külföldi demokraták, valamint Amy Klobuchar kiesése óta Minnesota) első helyre mérnek, jellemzően nagy előnnyel, saját államában, Vermontban közel kétharmados támogatottsággal. Bernie ennél arányaiban még ennél is több delegáltat húzhat be a kiosztásra kerülő 1357-ből, mert a szavazó államok közül a legnépesebbek (Kalifornia, Michigan, Washington, Massachusetts) rá szavaznak.
A papírforma szerint második helyre várt Joe Biden tíz választáson, jellemzően délen és republikánus többségű államokban (Texas, Észak-Karolina, Virginia, Tennessee, Alabama, Oklahoma, Arkansas, Missouri, Mississippi, Amerikai Szamoa) nyerhet, ebből három helyen (Texas, Virginia, Amerikai Szamoa) hibahatáron belüli előnnyel Bernie Sandershez képest.
A semmiből jött Michael Bloomberg, aki saját zsebéből finanszírozott reklámkampányának köszönhetően csapatostul szipkázza el a mérsékelt, egyetemet nem végzett, idősebb fehér szavazókat Joe Bidentől, most két helyen második (Alabama, Oklahoma), 15 választáson pedig harmadik helyre várható. Elizabeth Warren legjobb eredményét saját államában, Massachusettsben érheti el, itt 25 százalék körülre mérik, de nyerni itt sem tud, csak második lehet, ahogy ahogy Utahban és Vermontban is.
Az államokbeli kongresszusi képviselők, szenátorok és kormányzók minden elnökválasztáskor hivatalosan deklarálhatják, melyik jelöltet támogatják, és szavuknak saját választói bázisuk körében gyakran komoly súlya van – persze csak akkor, ha ők maguk is ismertek és népszerűek. Számszerűen Biden az endorsement-bajnok, 62 csúcspolitikus támogatja – csak éppen nem azok, akiknek kellene. Hiába van Bernie Sandersnek mindössze 9 endorsementje, mivel azok az Ilhan Omar minnesotai, Rashida Tlaib michigani, Pramila Jayapal washingtoni képviselőnőkhöz vagy Patrick Leahy vermonti szenátortársához hasonló prominens, népszerű demokraták, a demokratikus szocialista jelölt jelentősen többet fog érni velük a Szuperkedden választó államokban, mint Biden a hadseregnyi kongresszusi képviselőjével, vagy a kaliforniai demokraták körében nagy tiszteletnek, de annál csekélyebb népszerűségnek örvendő Dianne Feinstein szenátorral az oldalán.
Biden egész kampányát is ez jellemzi: fantasztikus számok és kiváló kampánytechnikai adatok – kis híján nulla gyakorlati sikerre váltva. Bernie Sanders pedig, bár őt alig szereti bárki is a Capitol Hillen, szocialista tömegmozgalmával felszántotta Amerikát.
Hogy az idei Szuperkedd melyiküknek ad igazat, az órákon belül kiderül – de az bizonyos, hogy a momentum Bernie-é. Mérsékelt népvezér legyen a talpán, aki megállítja.