Nem voltam Orbán helytartója (2)

„– Abban nem ért velem egyet, hogy a Gulyás-Fürjes-Vitézy trióval a kormány gyámság alá akarja helyezni a Városházát?

– Engem is vádoltak olyasmivel, hogy Orbán Viktor „helytartója” lettem volna. Ön tudja, hogy ez nem igaz. Hogy jelenleg a Gyurcsány–Karácsony viszonylatban mi a helyzet, az megérne egy misét. Visszatérve a lényegre, az államháztartás rendszerének a főváros is része. Egy polgármesternek, főként egy főpolgármesternek, vannak törvényben meghatározott feladatai; lehet ígérni, és a politika szinte valamennyi vezető szereplője időnként beleesik abba a hibába, hogy többet ígér, mint amit teljesíteni tud. Ám, ha nem tudja az ígéreteit teljesíteni, valamely feladatát valami miatt ellátni, akkor nem megoldás az, hogy automatikusan rámutat a miniszterelnökre, mint felelősre, hogy miért nem ad több pénzt. Ha ennyi lenne a mindenkori feladata a főpolgármesternek, akkor a sarki fűszeres is betölthetné ezt a funkciót. Az nem megy, hogy ha valamit nem tudok megcsinálni, akkor nekimegyek a miniszterelnöknek. Nekem is meg kellett küzdenem a pénzekért. Hogy nem teljesítik egy füttyentésre minden igényét, az még nem gyámság alá helyezés.

– Azért ilyen harcokat nem kellett megvívnia, mint most, hogy az iparűzési adó egy jelentős részét akarja a kormány elvenni…

– Azt nem tudják, milyen harcok lehettek, a DK–MSZP csatát sem verik nagydobra. Erről most nem tudok véleményt alkotni, és addig beleszólni sem, amíg nem tudom pontosan, hogy mi a helyzet. Hamarosan megkérdezem Varga Mihály miniszter urat, hogy mi is az ő valódi koncepciója. De hallok arról a bizonyos ötven milliárdról, amelyet egészségügyre akar fordítani a főváros. Úgy hangzik el ez az összeg, mintha azt a főváros szerezte volna meg. Márpedig ez nem így van; a kormánynak legalább két éve benne volt a programjában. Kétségtelen, a Fővárosi Önkormányzat is kapott kétmilliárdot, de igazában fogalmam sincs, hogy mire. Tekintettel arra, hogy kompetencia hiányos, mivel a Városházának egyetlen egészségügyi intézménye sincs. Ha ezt a pénzt is a kerületek kapták volna, azt még megérteném, így azonban kevésbé. Az egészet különben csak azért említettem, hogy a megszerzett pénz fölött kissé érthetetlenül lelkendezik az ellenzéki sajtó. Én, annak idején, 2018 szeptember 26-án, egy nap alatt szereztem a 3-as metró felújítására nyolcvan milliárd forintot.

– Ez ugyanaz a nap, amikor elvállalta a főpolgármesterség folytatását.

– Úgy van.

– Vagyis ez volt az egyik feltétele.

– Nem csak ez; tizenöt pontot elfogadott a miniszterelnök.”